Jelentős béremelésre számíthatnak jövőre a munkavállalók: megállapodtak a szociális partnerek a 2022-es minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Előbbi bruttó kétszázezer forintra, utóbbi bruttó 260 ezer forintra nő. A legkisebb keresetek így húsz-húsz százalékkal nőnek jövőre.
A kormány 13 százalékra csökkenti a szociális hozzájárulási adót, amelybe beleolvad a szakképzési hozzájárulás. További könnyítés a béremelések végrehajtásához, hogy a kisvállalati adó tíz százalékra csökken januártól. A bérfelzárkóztatás a munkavállalók és a szociális ellátásban részesülők jelentős részét érinti – értesült a Magyar Nemzet.
Megegyeztek a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek a garantált bérminimum összegéről is: a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bér bruttó 260 ezer forintra emelkedik, míg a minimálbér a korábbi döntés szerint bruttó kétszázezer forint lesz 2022-ben.
A Magyar Nemzet úgy értesült, várhatóan már a jövő héten aláírják a felek bérmegállapodást, amelyben bérajánlást is megfogalmaznak.
A megállapodás része, hogy januártól beolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho) a szintén a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. Emellett két százalékponttal csökken a szocho. Jövőre tehát a jelenlegi 17 százalékos munkáltatói kötelezettség 13 százalékra mérséklődik.
Emellett a kormány vállalta, hogy tovább csökkenti a kisvállalati adót (kiva), amely szintén januártól egy százalékponttal tíz százalékra mérséklődik. Fennmarad a munkáltatók által igénybe vehető szakképzési kedvezmény is. Összességében a foglalkoztatók jelentős járulékcsökkentése megfelelő fedezet nyújthat az érdemi béremelésekhez.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén született szóbeli megállapodás azt jelenti, hogy
a minimálbér és a garantált bérminimum ugyanakkora mértékben, nagyjából húsz-húsz százalékkal emelkedik jövőre. Az érdemi bérfelzárkóztatás a munkavállalók jelentős részének keresetére hatással lesz, mivel a magasabb bérkategóriákban is kikényszeríti az emelést.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a mai ülést követően azt hangsúlyozta, a hazai foglalkoztatás a rendszerváltás óta tapasztalt legmagasabb szinten van. Az álláskeresők száma már alacsonyabb, mint tavaly januárban, és még tovább csökkenhet. Kiemelte:
a magyar családok nagyobb mértékben részesülhetnek a gazdasági növekedés eredményeiből a minimálbér kétszázezer forintra és a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelésével. Az intézkedések a dolgozók megbecsültségéről is szólnak.
A tárca közlése szerint a miniszter megerősítette, hogy a kormány a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése érdekében fenntartja eddigi vállalásait: a munkáltatói járulékok négy százalékponttal csökkennek. Palkovics László emellett bejelentette:
a szociális partnerek egyezsége esetén a kormány kész a kisvállalati adó kulcsát tíz százalékra mérsékelni. A mostanáig felmerült adócsökkentési javaslatok összesen több mint 660 milliárd forint éves megtakarítást jelentenének a hazai cégek számára, amelyet a vállalkozások bérfejlesztésre fordíthatnának.
A minimálbér jövő évi összegéről már korábban megállapodtak a munkáltatók és a szakszervezetek. A garantált bérminimum emeléséről ugyanakkor sokáig különbözött a két oldal álláspontja. A munkáltatók korábban csak nagyobb járulékcsökkentés mellett, többéves felzárkóztatással egyeztek volna meg a 260 ezer forintos bérminimumról.
A kormány ugyanakkor a múlt heti egyeztetéseken jelezte, a két kötelező legkisebb bér egységes mértékű emelését támogatják, tehát a szakszervezeti oldal javaslatához áll közelebb a kormányzati álláspont.
Jövőre tehát:
- a minimálbér bruttó 167 400 forintról kétszázezer forintra nő, vagyis nettó 111 300 forintról 133 ezer forintra emelkedik,
- a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forintra nő, azaz nettó 145 600 forintról 173 ezer forintra emelkedik,
- a szocho mértéke 13 százalék lesz, a szakképzési hozzájárulás pedig beleolvad a szochóba,
- a kisvállalati adó mértéke tíz százalék lesz.
A tárgyalások a megállapodás aláírását követően is folytatódnak. A cél az, hogy év végéig egy több évre szóló bérmegállapodásról is megegyezzenek a szociális partnerek és a kormány.
