7 pont Európa jövőjéről egyenesen, a józan ész védelmében

A miniszter elmondta, hogy tisztában van vele, hogy lesznek, akik nem írják alá ezeket a pontokat, de a magyar kormány legalább letett valamit az asztalra, nyílt lapokkal játszott, és elindított egy párbeszédet, ami szintén kulcsfontosságú a demokráciában.

„Néha azt látjuk, hogy van különbség a papírra leírtak és a valóság között. Szeretnénk megőrizni a status quót, és ezért is alakítottuk ki a hét pontunkat” – tette hozzá Varga Judit, majd sorolta:

• Az első, hogy szerintünk Brüsszelnek nem szabadna egy szuperállamot építenie. Nem hisszük, hogy az államokon és a tagállamokon, mondjuk úgy, hogy a nemzetállamokon való felülkerekedés volna a helyes irány. Mert erre például senki nem is adott felhatalmazást. Tehát az egyre szorosabb uniókoncepciónak nem szabadna ártania a sokféleségnek vagy az „egység a sokféleségben” koncepciónak, ami nem mellesleg az Európai Unió mottója is. Tehát nemet mondunk az európai birodalomra, mert hisszük, hogy színeinket meg kell őrizni, és az „egység a sokféleségben” szlogennek kell érvényesülnie, amely esetben az egység épp ugyanolyan fontos, mint a sokféleség.
• Második pontként úgy gondoljuk, hogy az integráció egy eszköz, egy cél, de semmiképpen sem öncél. Ezért ezt az egyre szorosabbá váló, mindig mélyülő és mélyülő uniós koncepciót meg kell szüntetni. A mélyebb integrációra csak azoknak a területeken törekedjünk, ahol annak van hozzáadott értéke, amikor egy okosabb Európát alkotunk együtt. Azonban a mélyebb és mélyebb integráció öncélú erőltetése csak az együttműködés kárára válna.
• Harmadszorra úgy gondoljuk, hogy a döntéseket a választott vezetőknek kell meghozniuk. Ez nagyon fontos, hiszen ez a demokrácia. Egy európai érték a 2. cikk szerint is: demokrácia, szabadság, emberi méltóság, egyenlőség, jogállamiság, hátrányos megkülönböztetés tilalma stb. Tehát nemet mondunk a jogállamiság kiszervezésére, nemet mondunk a demokratikus akarat, a demokratikus képviselet kiszervezésére a civil társadalmi szervezeteknek, mert a választott vezetőknek kell az unió mozgatórugóinak lenniük, nem pedig olyan NGO-knak, amelyeknek politikai felelősségük sincs.
• A negyedik, hogy az európai integráció erejét a közös gazdasági sikerek biztosítják. Ha nem tudjuk megbecsülni egymás sikerét, ha frusztrációt okoz az, hogy egyes tagállamok sikeresek, nem tudunk örülni egymás sikereinek, és nem tudjuk megtalálni a szinergiákat e sikerek között, akkor az egész uniónak nincs jövője.
• Ötödször, a következő évtized a veszélyes kihívások időszaka lesz, tömeges migráció és globális járványok fenyegetnek, ezért meg kell védenünk az európai embereket. Az erőfeszítéseinket az ilyen újszerű kihívásokra kell összpontosítanunk, hiszen az elkövetkezendő évtizedekben ezek fognak ránk várni.
• Hatodszor: helyre kell állítanunk a demokráciát Európában. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Parlament egy olyan zsákutca, ahol csak saját ideológiai és intézményi érdekeket képviselik. A nemzeti parlamentek szerepét kell erősíteni.
• Majd utolsó pontként elmondta: az Európai Parlament egy olyan intézménnyé vált, amely csak a saját ideológiai érdekeiért él, de nem feltétlenül szolgálja az egész közösség érdekeit. És ceterum censeo, Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba, mert mi úgy gondoljuk, hogy ez Európai Uniónak sokkal nagyobb érdeke fűződik a nyugat-balkáni országok integrálásához, mint fordítva.

 

Forrás: Facebook / hirado.hu

Fotó: Varga Judit igazságügyi miniszter / FORRÁS: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT