Szigorú hierarchia szerint a politikai bűnözők maffiamódszerrel egy kaptafára alakítják a birodalom létrehozását szolgáló cselekedeteiket.
Jelen történelmi időben közös céljuk az Európai Unió birodalommá alakítása, amihez legfőbb eszközük a nyílt társadalom ideológiájának elfogadtatása, és az illegális bevándorlás támogatása. Ez nem könnyű feladat, mert ráadásul terveiket a legkevesebb anyagi, pénzügyi ráfordítással szeretnék elérni. A nyugati országok kiebrudalása a klasszikus gyarmatokról többé-kevésbé egybeesett az érintett országok elszegényesedésével, a fellelhető gazdasági értékek kiszipolyozásával.
Ezen országokban egyetlen érték maradt, az emberek sokasága és kiszolgáltatottsága. A politikusi maffia most ezt is felhasználja arra, hogy ingyenes, katonákat helyettesítő gyalogsághoz jusson. A szervezett újkori honfoglalás érdekében a volt gyarmatok fiatal népességét a jobb élet reményének kínálatával állítják hadrendbe. Álnokul a számukra fontos célpontot kijelölték, amely nem más, mint a gazdag európai kontinens. Ahová érkezésük után a keresztényi civilizáció eltüntetése lesz hab a tortán.
Itt jelezném, hogy nem összeesküvés-elméletet kreálok, de manapság már a vak is látja a felállított, jól kivilágított útjelzőket:
– A hadviselés 180 fokkal történő irányváltása fölöslegessé teszi az eddig felügyelt országokban a katonai jelenlétet.
– Az elszegényedett népek szervezett felkészítése az embercsempészek közreműködésével fizetés nélküli haderőt jelent.
– Az Európai Unió jelenlegi szervezete tálcán kínálja a birodalmi célokhoz elkerülhetetlenül szükséges intézményi kereteket. Viszonylag nem számottevő befektetés mellett korrupciós eszközökkel az új birodalom felügyeleti rendszere így rendelkezésre áll.
– Láthatjuk, hogy az új hatalom megkezdte a nemzetállami jogok felülírását.
– Ez együtt jár a nemzetek szuverenitásának megszüntetésével és a szubszidiaritás teljes elvonásával.
– A társadalmi környezetet a tagországok vonatkozásában az újkori népvándorlás segítségével, a no-go zónák telepítésével párhuzamosan működő ellentétes érdekviszonyokkal terhelik a betelepültek javára és a helyi adófizetők hátrányára a feleket, mesterséges feszültséggócokat hoznak létre.
Tudjuk, hogy a maffiák szigorú hierarchia szerint működnek, ez a politikai maffiára is vonatkozik. A vezérek (első kaszt) azok a kincstárnokok, akik a megszámlálhatatlan pénzügyi forrás birtokosai, és eszközeikkel eldönthetik a célba vett országok és kormányok sorsát. A tény ugyanis, hogy a kasztrendszer arról szól, egy jó magyar közmondás szerint, hogy „a pénz beszél, a kutya ugat”.
A kutyákat pedig, jól tudjuk, hogy házőrzésre szokták leginkább használni. A kasztrendszer következő meghatározott osztálya azok a kijelölt alattvalók, akik már megvett szolgálóként alkalmazott marionettfigurák. Az Európai Parlament baloldali és zöld pártfrakcióinak vezetői és tagjai tömörülve a hasonszőrű szélsőjobbosokkal nem mások, mint megélhetési politikusok, akik saját életcéljaik eléréséhez mindenre felhasználhatók. Nap mint nap láthatjuk, hogy nem törődnek azokkal a választókkal, akik bizalmukat adták egy általuk meghatározott ideológia képviseletéhez, cserbenhagyták őket. Talpnyalói lettek egy új, kialakítandó hatalmi rendszer urainak, és ma már magukénak vallják a nyílt társadalom ideológiai érdekeinek képviseletét.
A beteges ideológia ápolója lett ez az újmarxista politikusi csoport, amely összeállt a szuverenitásukat védő országok eltüntetésére. Az így vagy úgy megvett politikusok azok, akik most a szuverén nemzetek jogállamiságát megkérdőjelezik. Hasonlóan a bolsevik és kommunista állam felépítéséhez, egy kézben lévő, egypártrendszer módjára központosítanának, majd hazájuk elárulását saját javaik megszerzésére fordítva helytartói szerepeket vállalnának.
A kaptafa használata a birodalmi rendszerben előírás. Így aztán nem véletlen, hogy Magyarországon és Lengyelországban is, az ellenzék követve a brüsszeli központ elvárt irányítását, mindent megtesz annak érdekében, hogy hatalomra jusson, és elfoglalhassa az ígért pozíciókat. A közeledő országgyűlési választások számunkra élet-halál harcot jelentenek, ha veszítenek, a birodalmi elképzelések brüsszeli álma megszakad, és a felébredés bekövetkezik. Ez annál is inkább aláhúzandó, mert a nyugati országok népei az ébredés stádiumába kerültek.
Rájöttek arra, hogy a nyakukra hozott illegális bevándorlás a népfelség elvének folyamatos megsértése, a keresztény civilizáció ellen indított támadás, amely családjaikat rabszolgasorsra kárhoztatja. Sok időnek nem kell eltelnie, hogy saját hazájukban megvetett alattvalók legyenek. Elég csak egy közelmúltból hozott példával előállni, és világosan látható, hogyan lesz egy magyar emberektől bizalmat kapott baloldali képviselő hatalmi egójának fenntartása érdekében zsoldos, jövendőbeli esetleges főnöke talpnyalója.
Ezen az úton eljuthatunk Ujhelyi Istvánig, aki nem is olyan rég a szegedi polgármester útját egyengette az Európai Parlamentben a magyar közvélemény előtt, most pedig Márki-Zay Péter után lohol, lihegve, nyelvét lógatva új és még jobban megfizetett pozíciót remélve. Hasonlóan viselkednek egyes vörös oligarchák, akik a rablóprivatizációban szerzett pénzekből dácsákba költöztek, és most a folyamatosan elutasított, baloldali miniszterelnök-jelölteknek adott pénzadományokkal szeretnék elkerülni az igazságszolgáltatást.
Jól érzékelhető, hogy az Európai Unió polgárainak vigyázó szeme kinyílt. Az olyan, unióba küldött képviselők és kijelölt intézményi vezetők, akik saját népüket csak ugródeszkának tekintik, nem rendelkeznek hitbizománnyal. A nemzetállamok ellen indított háborúból legyen elég.
Szerző: Csizmadia László
