A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren őrizetbe vették a rendőrök a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt és feleségét – aki amúgy ugyancsak végrehajtó – amint épp Dubaiba igyekeztek.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetését érintő büntetőeljárás zajlik.

Interneten fellelhető céginformációs adatok alapján Schadl György 2011-ben megalapította a Schadl és Társa végrehajtó irodát Budaörsön. Mint emlékezetes, ekkor a devizahiteleseket érintő válság miatt igencsak megérte végrehajtónak lenni. Schadl felesége egyébként korábban a végrehajtói kamara panaszirodáján volt osztályvezető, édesanyja pedig Gyurcsány Ferenc titkárnője volt.

Schadl György 2015-ben lett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. A büntetőeljárásról kiszivárgott sajtóhírek alapján – az Origo szerint – Schadl alatt a végrehajtói karba pénzért lehetett bekerülni, a tagságért pedig állítólag, havonta kellett fizetni.

Az Origo szerint jelenleg hetvenhat végrehajtói iroda érintett az ügyben. A nyomozás során házkutatást tartottak a Városmajor utca 74. szám alatti irodaházban, ahol a Schadl család egyik cégének és több önálló bírósági végrehajtónak a székhelye is található. Korábban is botrányok övezték a végrehajtók működését. Korrupció, pénzszórás, szakmai alkalmatlanság – a kétezres évek elején ezek a kifejezések jellemezték leginkább a szervezetet.

A sajtóban gyakran lehetett arról olvasni, hogy bizonyos ellenérték fejében a végrehajtók közreműködtek bizonyos javak átjátszásában. Később attól volt hangos a magyar sajtó, hogy a végrehajtói kamara vezetői a családtagjaikkal milyen utazásokra mentek, mint hivatalos külföldi út, például a Dél-afrikai Köztársaságba, Kanadába, Krétára vagy épp Ciprusra, kiemelt napidíj mellett.

Később attól volt szintén hangos a magyar sajtó, hogy kiderült, a kamara drága luxusszállodákban tartja a közgyűléseit. Például, 2014-ben egy sárvári luxusszállodában rendeztek konferenciát.

A pénzszórás visszatetszőségét növelte, hogy a 2010-es évek elején zajlottak azok a végrehajtási eljárások, amelyek a bedőlt devizahiteleseket érintették. Az Origo szerint „a külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönszerződések azonban igen bonyolult jogi konstrukciókat tartalmaztak, az efféle ügyek megfelelő elintézéséhez kellő jogi tudás kellett. Illetve kellett volna, a végrehajtók legnagyobb része ugyanis abban az időben nem volt jogvégzett.”

A rendszerváltozás óta ránk maradt szabályok miatt olyanok is végrehajtói pályán maradhattak, akik nem végezték el a jogi egyetemet. Az Origo cikke alapján így 2015-re a közel kétszáz végrehajtó felének legfeljebb érettségije volt, s csupán 40, azaz húszszázalékuk rendelkezett jogi diplomával.

Így alakulhatott ki az hogy a végrehajtók között állattenyésztő és óvodapedagógus is akadt.

A cikket teljes terjedelmében, a Mandineren itt olvashatja el.

Kép: MTI/Varga György