A keresztény lap győzelmével zárult az a peres eljárás, amit Pál Márton és Hanol Ádám indított az újság ellen – jelentette be a szerkesztőség. De miért perelték az LMBTQ-aktivisták a Vasárnapot és mi az ügy tanulsága?

A keresztény közéleti újságot azért citálta bíróság elé a szivárványmozgalom két, országosan ismert arca, mert úgy vélték, a lap egy korábbi cikke – bár nem nevesített senkit – rájuk célozva töprengett arról, vajon milyen élete lesz később egy olyan gyermeknek, akit „két apuka” nevel fel.

Az ügyben az elsőfokú eljárás Páléknak adott igazat, bár közösségi oldalukon akkor közzétett győzelmi jelentésükben már ők is azt vetítették előre, hogy az ügynek minden bizonnyal lesz még folytatása. (A másodfokú ítéletről egyelőre nem kommunikáltak semmit követőik számára.) Az eset érdekessége volt, hogy a bíróság akkor kizárólag a felperesek tanúit volt hajlandó meghallgatni, az újság által állított tanúk a bíróság épületébe sem léphettek be…

Mivel pedig Pál és Hanol barátai azt vallották, a cikket olvasva azonnal ismerőseikre asszociáltak, a bíró úgy ítélte meg, bárki más is rájuk következtetett volna, így pedig sérült az egyébként aktivizmusát nyíltan vállaló, a hazai LMBTQ-mozgalomban központi szerepet játszó pár hírneve.

Az újság azonban úgy döntött, fellebbez és kitart igazsága mellett. A sajtó-helyreigazítási per másodfokon folytatódott, amely során a Fővárosi Ítélőtábla végül megváltoztatta a korábbi bírói döntést.

Az ítélőtábla részletes, közel hatvan pontból álló indoklással támasztotta alá döntését, mely több, az ügyet ismerő forrásunk szerint is precedensértékűvé válhat.

Az indoklás szerint a téma, amelyet a keresztény lap publicisztikája is felvetett, a széleskörű társadalmi vita során közüggyé vált, Pál Márton és Hanol Ádám pedig „önként vállalták a nyilvánosság előtt személyes helyzetük részletes feltárását és az örökbefogadási eljáráshoz kötődően a jogi normák módosításával kapcsolatos álláspontjuk nyilvános megfogalmazását, és ezzel a közérdekű témáról folyó nyilvános párbeszéd részévé, a közéleti vita aktív alakítóivá váltak”.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy az ominózus cikk alapvető üzenete az, hogy az azonos nemű párok együttélésével és örökbefogadásával kapcsolatos tolerancia nem lehet korlátok nélküli, ezt pedig a társadalom többségi álláspontja mellett a jogszabályi környezet is alátámasztja. Ismeretes: a törvény értelmében csak házaspárok, illetve egyedülálló személyek számára engedélyezett az örökbefogadás. A lap érvelése alapján így arra lehet következtetni, hogy „amennyiben az örökbefogadott gyermek mégsem egy házaspár vagy egy egyedülálló személy nevelésébe kerül, az feltehetően a jogszabályi környezet kijátszásának eredménye”.

A teljes cikk itt olvasható.