Az ellenzéki pártok képviselői kivonultak a parlamentből, és nem vettek részt a minimálbér emelésének és a jövő évi − összesen 1500 milliárd forintot kitevő − adócsökkentések megszavazásában. Hollik István arra hívta föl a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy éppen a minimálbér emelését ne szavazta volna meg az ellenzék.
Az ellenzéki pártok képviselői inkább Márki-Zay Péter sajtótájékoztatóján vettek részt a Kossuth téren.
Márki-Zay Péter és a baloldali képviselők a Kossuth téren/Forrás/vadhajtasok.hu
Márki-Zay Péter több alkalommal beszélt arról, hogy nem tartja szükségesnek a minimálbért. Márki-Zay Péter, a baloldali szövetség miniszterelnök-jelöltje azt reméli, hogy kormányváltás esetén elmarad a bérek és a nyugdíjak nagyobb arányú emelése – írta meg több médium korábban.
A balliberális oldal miniszterelnök-jelöltje korábban azzal büszkélkedett, hogy ő Amerikában és Kanadában élt, tehát ő olyan családfő, aki ismeri a külföldi példákat. Márki-Zay szerint a minimálbér emelése drágábbá tenné a magyar munkaerőt, és azzal „nem jólétet, hanem végtelen nyomort teremtene”.
Na most hál’Istennek tőlük függetlenül, sőt ellenükre:
Magyarországon 2022. január elsejétől 200 000 forintra nő a minimálbér és 260 000-re a garantált bérminimum.
„Az emelésnek köszönhetően jövő év január elsejétől magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt. 2002 és 2010 között 2 százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke Magyarországon, miközben a többi V4-es országban 30 százalékos növekedés történt. Nincs két baloldal. Ugyanazok akarnak visszatérni, akik a 8 éves kormányzásuk alatt mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért. 2010 óta a legalacsonyabb bér vásárlóértéke is közel kétszeresére nőtt” – áll kormánypárt vonatkozó közleményében.
Emlékeztetőül:
A minimálbér mindössze 71 500 forint volt 2009-ben, 2022 januárjától azonban eléri a 200 000 forintot, ami a 2009-es összeg közel háromszorosa (280 százaléka).
A garantált bérminimum 87 000 forint volt 2009-ben, 2022-ben már 260 000 forint, a 2009-es összeg háromszorosa.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése felfelé hajtja a többi bért is, és az egyéb juttatások, támogatások összegét.
A közfoglalkoztatási bér is jelentősen emelkedik 2022-ben. Emellett a minimálbéremelés többek között a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyed összegére is hatással van. A minimálbér 200 ezer forintra emelésével nő:
a gyermekgondozási díj maximális összege (gyed) (A gyed maximális összege így eléri majd a bruttó 280 ezer forintot, 10 év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Az idei évben a maximális összeg 234 ezer forint.);
a hallgatói gyed (Alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra emelkedik.);
a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is. (Nettó 180 ezer forint lesz 2022-ben. 2019-ben még nettó 90 ezer forint volt. Összehasonlításként a 18 éven aluliak ápolási díja mindössze 28 500 forint volt 2010-ben.);
a nagyszülői gyed maximális összege (A gyedhez hasonlóan ennek maximális összege is bruttó 280 ezer forint lesz várhatóan.);
a táppénz napi maximális összege;
az álláskeresési járadék maximális összege (A minimálbér-emeléssel az álláskeresési járadék elérhető maximális összege is nő, bruttó 167 ezerről 200 ezer forintra.);
bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény (A kormány 2019-től bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. Jelenleg mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik. Ők a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosultak. Ez jövőre havi 10 ezer forint lesz.)
„Márki-Zay Péter olyan, mint akit beprogramoztak a globalista erők, mert mindenféle közgazdasági ismeret nélkül nyilatkozik. Egy az egyben mondja vissza a nemzetközi mantrát. A patrióták, így a magyar kormány is ezzel szemben azt tartja szem előtt, hogy a megtermelt jövedelemből minél több maradjon itthon. A globalisták érdeke pedig az, hogy minél több pénzt vigyenek el az országból . Két teljesen külön világ áll egymással szemben” – mondta a Magyar Nemzetnek korábban Márki-Zay kijelentései kapcsán Boros Imre.
Boros Imre/Forrás/Flegmagazin
A közgazdász ekkor hangsúlyozta: ahhoz, hogy több jövedelem termelődjön, keresletet kell növelni az országban.
Ezt a bérből és fizetésből élők teszik meg, másodsorban pedig a nyugdíjasok. A vállalkozások pedig begyújtják a rakétát, de ehhez is a bérek növekedésére van szükség.
„Ez nem tetszik a globális hatalmaknak, hiszen ők a jövedelmek elszippantásában érdekeltek. Ehhez az kell, hogy a pénzt elsősorban adókkal elvegyék ezektől a szereplőktől. Majd eladósítják az államkasszát, és jöhetnek a megszorítások. Márki-Zay Péter ennek az elvárásnak tökéletesen megfelel, de senki ne feltételezze róla, hogy a saját gondolatait fogalmazza meg” – magyarázta a szakértő a Magyar Nemzetnek.
Forrás: mandiner.hu/ magyarnemzet.hu
Kiemelt kép: origo.hu
