A karácsony szó hallatán a szeretet, a család, a fenyőfa, az ajándékok, a hó és persze az evés-ivás jut eszünkbe. Ugyanakkor tudjuk, hogy a karácsony Jézus Krisztus születésének az ünnepe, amelyhez számtalan szokás, hiedelem is kapcsolódik.
Például a háromszéki székelyek úgy tartják, hogy a következő esztendő időjárása attól függ, hogy a Karácsony milyen napra esik.
Ha vasárnapra, akkor jó lesz a tél, mérsékelt a tavasz és szeles a nyár. Ha hétfőn van karácsony, akkor ködös a tél, szeles a tavasz, sokan fognak meghalni és a jószágok elhullnak. Ha keddre esik, akkor hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, viszont sok bor és gyümölcs fog teremni. Ha szerdára esik a karácsony, akkor kemény zúzmarás tél lesz, szeles tavasz, nedves nyár és mérsékelt ősz, ugyanakkor bőséges lesz a gabonatermés, és a jószág is szaporodik. Csütörtök: kemény tél, szeles tavasz, száraz nyár, mindenféle termés lesz, de szűkösen. A pénteki karácsonykor zűrzavaros tél és heves nyár jön és a juh pusztulni fog. Ha szombatra esik a karácsony, akkor szép tél, szeles tavasz, kedvetlen nyár és drágaság lesz.
Nem választás kérdése, hogy melyik napra essék a karácsony, de ezek után jobban odafigyelek a mágikus jelentésű karácsonyi ételekre. Tehát lesz bab, borsó és mák, amely bőséget hoz, fokhagyma, amely az egészséget védi, dió a rontás elhárítására és méz, hogy az életet édessé tegye. Egyes vidékeken az is szokás volt, hogy egy almát a kútba dobtak Karácsonykor, amit vízkeresztkor kihúztak és a család közösen, megette, hogy az újesztendőben egészségesek maradjanak.
A karácsonyi ünnepkörről bővebben itt olvashatnak.
Forrás: mek.niif.hu
(Címkép forrás: divany.hu)
