A visegrádi csoport országainak újkori együttműködése az idei évben ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. A kezdeti időszakban a totalitarizmusból a demokráciába való átmenet, valamint az euroatlanti közeledés kölcsönös elősegítését zászlajára tűző regionális kooperáció az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább az egyedi közép-európai identitás és életmód megőrzését tekinti elsődleges feladatának.
Az uniót megrázó válságok sorozata (pénzügyi, euróövezeti, migrációs, koronavírus-járvány, energia), de főleg az azokra adott brüsszeli válaszok felszínre hoztak több olyan megközelítési, értelmezési szempontot, amelyek alapvető eltérésekre mutatnak rá a Közép-Európa és az Európai Unió más térségeire általánosan jellemző gondolkodásmód között.
A Századvég által rendszeresen elkészített, jelenleg 30 országra kiterjedő Európa Projekt nevű kutatás kitűnő lehetőség arra, hogy ezen keresztül rámutassunk azokra a területekre, ahol hangsúlyosak az értékrenddel és jövőképpel kapcsolatos különbségek a V4-országok és a többi ország között.
A V4-országok polgárai elkötelezett európaiak, azonban a homogenizáló törekvéseket jelentő föderatív Európa helyett a nemzetállamok együttműködésében érdekeltek.
Az unió szintjén napjaink egyik legfajsúlyosabb stratégiai vitája annak jövőjével kapcsolatos. Az egyik tábor az EU-t a föderatív berendezkedésű Európai Egyesült Államok irányába kívánja elmozdítani, míg a másik a nemzetállamok szuverén, a kölcsönös előnyök és érdekek mentén való együttműködéseként kívánja megtartani, ahogyan azt egyébként az alapító atyák megálmodták. A föderatív versus szuverenista szembenállás kimenetele szempontjából fontos kérdés, hogy létezik-e a nemzeti identitás fölött álló európai identitás. Brüsszel és a régi tagok irányából a visegrádi országokat gyakran éri az a vád, hogy nem eléggé elkötelezett európaiak.
A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy Európában továbbra is kisebbségben vannak (20 százalék) azok, akik európai identitásukat nemzeti identitásuk fölé helyezik. Az is megállapítható ugyanakkor, hogy az összes vizsgált országcsoport közül arányaiban a V4-ek tekintenek magukra leginkább elsősorban európaiként (24 százalék), miközben alacsonyabbnak mondható azok aránya, akik nemzeti identitásukat helyezik előtérbe (71 százalék).
A kutatásból az is kiderül, hogy a V4-ek a többi országhoz képest jobban ragaszkodnak a nemzetállami hatáskörök megtartásához, és csak kisebb arányban vannak köztük jelen olyanok, akik ezek közül egyre többet ruháznának át az EU-ra: a visegrádiak 54 százaléka kiáll a nemzetállami hatáskörök megtartása mellett, miközben ezzel szemben csak 30 százalékuk foglal állást.
A közép- és kelet-európai országok, beleértve a visegrádi csoport tagjait is, az Európa egészét érintő demográfiai kihívásokra a megoldást a hazai családok és a gyermekvállalás támogatásában és nem a népességcserében látják.
A kutatás arra is rámutat, hogy jelentős, több mint 10 százalékpontos különbség tapasztalható a családok és a családalapítás támogatásának kérdésében a jellemzően nyugat-európai alapítók és XX. században csatlakozott észak- és dél-európai országok, valamint a XXI. században csatlakozott közép- és kelet-európai volt szocialista országok között. Ez utóbbi csoport a V4-eket is magában foglalja. Míg a volt szocialista országokban a lakosság 90 százaléka tartja fontosnak a családok támogatását, addig ez a mutató a régebbi tagok esetében csupán 78 százalék.
A közép- és kelet-európai országok jobban ragaszkodnak a keresztény értékekhez
Az Európát érintő migrációs válság, kiegészülve a posztmodern irányzatok keresztény-konzervatív és közösségi értékeket megkérdőjelező, az individualizmust akár szélsőséges formában is értelmező törekvéseivel kulturális jellegű törésvonalakat hoztak a felszínre. A kutatásból kiderül, hogy a volt szocialista országok polgárai, azon belül a visegrádiak is a régi tagoknál lényegesen nagyobb arányban ragaszkodnak a keresztény alapú hagyományok és kultúra megőrzéséhez.
A kutatás rávilágít továbbá arra is, hogy a visegrádi országok együtt megkerülhetetlen európai politikai pólussá válhatnak.
Forrás: origo.hu/Századvég
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán