Ha az ukránok nem lépnek vissza kisebbségellenes politikájuktól, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is – mondta a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban Szijjártó Péter az orosz–ukrán válsággal kapcsolatban. A külgazdasági és külügyminiszter szerint miközben a nyilvánosság előtt háborús retorika zajlik, a színfalak mögött korrekt, olykor szívélyes hangvételű tárgyalások folynak az amerikaiak és az oroszok között.

– Miniszter úr, lengyel kollégája, Zbigniew Rau a napokban azt mondta, harminc év óta most van Európa a legközelebb a háborúhoz. Van okunk az aggodalomra?

– Mi itt, Közép-Európában elég rendesen megszenvedtük az elmúlt évszázadok történelmét. Megtapasztaltuk azt, hogy ha Kelet és Nyugat konfliktusban van, akkor mi általában bajba kerülünk. Ezeknek a konfliktusoknak a vesztesei mindig a közép-európaiak voltak. Semmiképp sem szeretnénk, ha a hidegháború és annak pszichózisa visszatérne. Látjuk most is a kelet-nyugati verbális hadviselést, látjuk, ahogyan fenyegetik egymást, és ez aggodalommal tölt el bennünket. Az a nemzetbiztonsági érdekünk, hogy az Egyesült Államok és Oroszország szót értsenek, konzultáljanak egymással, mert a párbeszédnek nincs alternatívája.

– Hiába van párbeszéd, a nyilatkozatok alapján úgy tűnik, nagy a baj.

– A nyilvánosság előtt valóban háborús hangulatot szítanak, ami nem jó, hiszen a mi térségünk bőrére megy a játék. A kommunikációs színtéren túl azonban úgy tűnik, valamivel mérsékeltebb a helyzet: amikor közvetlenül beszélünk amerikai vagy orosz tisztségviselőkkel, akkor úgy tűnik, hogy a legfelső szintű tárgyalások alapvetően korrekt, normális, néha még szívélyes hangvételűek is. Bizakodásra ad okot, hogy a színfalak mögött mégiscsak létezik valamiféle normalitás.

– Hogyan juthattunk el odáig, hogy háborús retorika alakult ki Európában?

– Nem látunk bele a szereplők fejébe, nem érthetjük meg pontosan minden motivációjukat, ezért csak két dolgot lehet nekik elmondani: egyrészt megkérjük őket, hogy beszéljenek egymással, másrészt nagyon határozottan elmondjuk, hogy nem kérünk az ő konfliktusukból ebben a térségben.

– Ön Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől nemrég kitüntetést vehetett át Moszkvában a kapcsolatok fejlesztésében elért eredményekért. Orbán Viktor miniszterelnök február elején fog tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ebben a feszült geopolitikai kontextusban mekkora nyomás nehezedik Magyarországra a nyugati hatalmak részéről, hogy óvakodjunk a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzésétől?

– Ilyet nem kérhet tőlünk senki. Már csak azért sem, mert azok, akik háborús retorikát alkalmaznak az oroszokkal szemben, a felszín alatt hatalmas üzleteket kötnek Oroszországban és Oroszországgal. Érdemes megnézni a gazdasági adatokat, amióta szankciók vannak érvényben az oroszokkal szemben, a németek és a franciák sok milliárd euróval növelték saját exportjukat Oroszország irányába.

Ha az elmúlt tíz-tizenkét évben nem építettünk volna ki ilyen korrekt kapcsolatot az oroszokkal, akkor először is nem tudtunk volna Szputnyik oltóanyagot vásárolni.

Emlékezzünk rá, akkor vettünk orosz oltóanyagot, amikor a legdurvább koronavírus-variánsok terjedtek, és a nyugati vakcinák vagy nem jöttek, vagy késtek, vagy kevesebb jött belőlük. Másodszor: néhány héttel azelőtt, hogy kitört Európában a gázellátási pánik, megkötöttük a hosszú távú gázvásárlási megállapodást. Jó áron, a rezsicsökkentés eredményeit figyelembe véve, két útvonalon, technológiailag megbízható módon jön a gáz Oroszországból.

Mi csak mosolygunk azon, hogy mások milyen pozícióba lavírozták magukat képmutató energiapolitikájukkal.

Harmadszor: amikor az év elején kirobbantak a kazahsztáni tüntetések, nyugati szövetségeseink nem tudták kihozni az Almatiban ragadt magyarokat. Egyetlen sms-t váltottam az orosz külügyminiszterrel, és másnap az oroszok segítették evakuálni a magyar állampolgárokat.

A külpolitikát ma már nem szimbólumok, nem ideológiák alapján kell folytatni, hanem a nemzeti érdekek mentén.

A magyar érdek egyértelműen az, hogy az oroszokkal egy pragmatikus, kölcsönös tiszteletre alapuló, normális kapcsolatot kell fenntartani.

A teljes cikket a Magyar Nemzetben itt olvashatja el.

Nyitó képünkön: Vlagyimir Putyin és Szijjártó Péter 2021. 11. 18. Forrás: KKM