Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: a már lezárt, jogerős, embercsempészekre kiszabott büntetések igencsak enyhék.
Már erőszakos cselekmények is történnek a magyar határon és az év első hónapjában 6444 határsértőt fogtak el, a tavalyi 3830-al szemben – nyilatkozta néhány napja az MTI-nek Bakondi György a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója. A köztelevízióban még azt is hozzátette, hogy az erőszakos cselekményeket jellemzően nem is a migránsok, hanem az embercsempészek követik el.
Egy ízben magyar rendőr járőrt, egy másik alkalommal honvéd járőrt próbáltak meg elgázolni, de a járőrök tüzet nyitottak. A legutóbbi akció a Vas megyei Szentpéterfa település térségében zajlott le. A határ osztrák oldalán összetűzés alakult ki embercsempészek és osztrák határőrök között, egy 25 éves moldáv férfit végül sikerült elfogni a helyszíntől, azaz Szentpéterfától csaknem 20 kilométerre, Körmenden.
Tavaly az ún. Transznacionális szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés (Global Initiative Against Transnational Organized Crime) jelentéséből idézett a Magyar Nemzet. Ebből kiderült, hogy a hazánkat érintő migránscsempészet becsült értéke 2020-ban 8,5 – 10,5 millió euró volt. (Horgos, Szabadka környéke, Zombor, Kelebia térségében lévő alagutak és a Tisza magyar–szerb–román hármas határhoz legközelebb eső szakaszáról van szó.)
A jelentés a Nyugat-Balkánon jelen lévő csempészek három típusát különíti el, és feladatkörük alapján „fixernek”, „kapuőrnek”, illetve „utazásszervezőknek” nevezi őket. A fixerek általában egy ország határain belül tevékenykednek; ők lehetnek taxisok, magánszemélyek vagy teherautó-sofőrök, akik díj ellenében migránsokat szállítanak, vagy közvetítők, akik megszervezik a fuvart, kiderítik, hogy hol lehetnek rendőrjárőrök, javaslatot tesznek egy útvonalra és egy biztonságos szálláshelyre.
Kapuőröknek azokat az embereket nevezik, akik a határzónákban tevékenykednek és pénzt kérnek a biztonságos áthaladásért. A jelentés szerint a csempészet legszervezettebb és legjövedelmezőbb formái a legnehezebben átjárható határok mentén jelennek meg: az ezeken a helyszíneken működő bűnözői csoportok egyrészt a terepet és a rendészet mozgását ismerő helyiekből, valamint a migránsokat kibocsátó országok (például Afganisztán, Pakisztán, Marokkó és Szíria) állampolgáraiból állnak. A kapuőröknek többet kell fizetni, mint a fixereknek, mivel ők segítenek a határokon való átjutásban és a természetes akadályok, a folyók és hegyek megkerülésében. A jelentés szerint az ár magában foglalhat más szolgáltatásokat is, például a hamis okmányok beszerzése vagy a szállás biztosítása a határ túloldalán. A kapuőrök esetleg tutajokat és csónakokat biztosítanak a folyami határok átlépéséhez, és ellenőrzik az alagutakhoz való hozzáférést.
A görög-albán határ átlépése 3500-5000 euróba került, a Magyarországra történő csempészés ára a biztonságtól és a siker valószínűségétől függően 2020-ban 500 és 5000 euró között mozgott.
2021-ben körülbelül 1500 embercsempészt fogtak el a határon vagy már az országon belül, és ha csak a januári határsértők adataiból indulunk ki, ezek száma az idén – ha nem is a duplájára – de jelentően növekedni fog. Hacsak…
hacsak nem a probléma gyökerénél, az embercsempészeknél találunk valamilyen új megoldást.
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: a már lezárt, jogerős, embercsempészekre kiszabott büntetések igencsak enyhék. Találtunk egy igen érdekes táblázatot az Ügyészek lapjában. E szerint 2015 és 2017 között a regisztrált embercsempészés bűncselekmények száma 650-ről 179-re csökkent (!), ami megdöbbentően kevés a tavalyi kb. 1500 embercsempészt alapul véve.
Elég szomorú, hogy abban a három évben a jogerős határozattal befejezett, embercsempészés miatt indult büntetőeljárások terheltjei között 40 százaléknyi volt a magyar, 24 százalék a szerb és 7,7 százalék a román állampolgár. (Ezek az adatok változhattak 2018-és 2021 között.)
Talán ez is magyarázhatja azt, hogy még az Ügyészek lapja szerint is a legjellemzőbb volt a 2 és 4 év közötti letöltendő szabadságvesztés és igen ritka a 8 éves fegyházbüntetés.
Igaz, egy 2015-ös törvénymódosítás az 1-5 évről 2-8 évre emelte meg az embercsempészet alapesetében kiszabható börtönbüntetés határait. Ez fegyveresen, felfegyverkezve vagy üzletszerűen, bűnszövetkezetben történő esetben akár 5-10 év közötti börtönt jelenthet, sőt, ha a felsoroltak közül egyszerre több is fennáll, a büntetési tétel 5-15 évre is felemelhető.
Mivel azonban a bírósági gyakorlat szerint jelenleg nem elég elrettentőek az embercsempészek elleni büntetések, véleményünk szerint sürgős megelőző lépésre lenne szükség.
Vagy a börtönbüntetés alaptételét kellene minimum 5 évre emelni embercsempészet esetében, esetleg a „szállított” migránsok számához kötni (hiszen a csempészek bevétele is attól függ). Akárhogy is, a jelen állapot tarthatatlan, mivel így a napi „panaszkodáson” kívül nem marad más eszközünk a migráció visszaszorítására 2022-ben sem.
Kiemelt kép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
