Megkezdődtek a kivitelezési munkálatok abban a beruházásban, mely Veszprémet és a szomszédos balatoni régiót Európa Kulturális Fővárosává hivatott fejleszteni. A kormány támogatásával, a város és a Veszprémi Főegyházmegye stratégiai partnerségével folyó munkálatokat mutatták be a sajtó képviselőinek február 4-én.
A veszprémi Várhegyen, az Érseki Palota előtt fogadták a sajtó képviselőit. Hamarosan teherautók sokasága foglalja el a macskaköves utat, megkezdődött az a beruházás, mely a magyar kormány 39 milliárd forintos támogatásával a Veszprém–Balaton 2023 EKF program keretében megújítja és fejleszti a Várhegy megannyi egyházi épületét.
A város szerepét történelmünkben egykor a püspöki központ alapozta meg, ma pedig a Veszprém–Balaton 2023 EKF program kulturális törekvéseiben a színház, a zene, az irodalom és a képzőművészet mellett az egyházi örökség őrzése és közkinccsé tétele meghatározó elem.
A beruházás megindulásának részleteiről sajtótájékoztatót tartottak az Érseki Palota dísztermében, a város közélete és a főegyházmegye papsága képviselőinek jelenlétében. Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze adott tájékoztatást az egy éve folyó tervezői és kutató, mérnöki és művészeti tevékenységről, valamint az elkövetkező éveket meghatározó kivitelezési munkákról. A veszprémi vár sűrű, számos réteggel rendelkező együttese elemeiben részben rejtett, az egymást követő rombolások és építések összefonódása következtében. Ezen emlékek feltárása múltunk megismerését teszi lehetővé, és képessé tesz, hogy „értő módon tudjuk tovább építeni az örökséget” – fogalmazott.
Sajtótájékoztató a püspöki palotában. Forrás/Magyar Kurír
A ma látható együttes döntő többségét a török időket követő barokk kor alakította ki. A feltárás célja a 18 műemléki épület, valamint az ezeket körülvevő kertek, udvarok egységes helyreállítása, közösségi létesítménnyé fejlesztése.
„Őseink hite a jövő reménye” – idézte Udvardy György érsek az 1938-ban, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében a Gizella-kápolna oltárán elhelyezett feliratot. Hitvallást és cselekvési programot jelöl ez a mondat, kifejezi, akik most vagyunk, és akik lenni szeretnénk. „Szeretnénk megőrizni őseink hitét, a hitük teremtette kulturális javakat, melyek közösséget teremtenek. Ez a jövő reménye – fogalmazott az érsek.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megerősítette, a kormány elkötelezett a régió fejlesztésében, a vár épületeinek megújítása egyházi beruházás, valójában óriási város- és térségfejlesztés, amely a környék lelki, szellemi és gazdasági fellendülését is szolgálja. Semjén Zsolt szerint az érintettek közötti együttműködés lehetővé teszi, hogy a város újra betöltse azt a szerepét, ami Szent István és Gizella kora óta sajátja volt a történelemben.
Navracsics Tibor, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program kormánybiztosa arra emlékeztetett, a Szent Mihály-székesegyház és a várnegyed a város történelmének kiindulópontja. Országunk szellemi életét meghatározó Gizella, Szent Imre és Sarolt, de az Árpád-házi királyok, később Pázmány Péter, Padányi Biró Márton, majd Mindszenty József otthona volt a város. „Amikor a vár új életre kel, abban bízom, hogy a város, a régió, az Egyház, de az ország is lendületet kap” – emelte ki a program célját a kormánybiztos.
Forrás, kiemelt kép és teljes cikk: magyarkurir.hu Trauttwein Éva
