„A magyar baloldalon hagyomány, hogy szerintük olyan embereknek kellene kifejeznie a nemzet egységét, akik képesek az MSZP és az SZDSZ egységének kifejezésére is. Szerintük ugyanis ez a két politikai alakulat a fasisztákon kívül lefedi a teljes nemzetet” – írta néhány napja a Pesti Srácok.

Hát nem megdöbbentő, hogy még mindig itt tartunk? Az SZDSZ a belső harcaival már rég felzabálta saját magát, az MSZP pedig körülbelül 3 százalékon áll, és egyáltalán nem biztos, hogy bejut a Parlamentbe.

De sebaj, Márki-Zay Péter ismét csak visszanyúlt az SZDSZ-hez és a baloldal köztársasági elnök-jelöltjének Iványi Gábort ajánlotta. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a saját választása volt. Könnyen lehet, hogy a bukott miniszterelnöktől jött az ötlet, amit az sem jelez jobban, minthogy a bejelentés rendezvényén jelen volt Gyurcsányné Dobreva Klára is. A bejelentéshez a megélhetési papagáj Vágó István is hozzászólt, harsány „hajrá Iványi Gábor!”-ral jelezve, hogy ő is támogatja a lelkészt, mint államfőjelöltet.

A hétvégén Iványi már úgy nyilatkozott, hogy – az ellenzék győzelme esetén – 50 százalék az esélye és azt mondta, hogy „radikális köztársasági elnök lennék”. Szó szerint így nyilatkozott a Magyar Hangnak:

„És ha nincs más eszköz, akkor valamilyen radikális lépéssel, ahogy azt a legjobbak – Gandhi, Jézus és mások – csinálták, a végső pontig elmenve vállalja, hogy az élet egy csodálatos kihívás.”

Lendüljünk túl ezen a hasonlaton, amely legfeljebb azért érdekes, mert M-Z Péter is nevezte magát Megváltónak, és vizsgáljuk meg egy picit Iványit magát.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Iványi Gábor két cikluson keresztül volt parlamenti képviselő 1990 és 1998 között az SZDSZ színeiben, de korábban közel állt Orbán Viktorhoz is, akinek lelkészként két gyermekét is megkeresztelte. Erre hivatkozva mondta Márki-Zay Péter, hogy ő a fideszesek számára is elfogadható jelölt lenne.

Másként látja ezt Balogh Zoltán református püspök, volt miniszter, aki

„ízléstelennek” tartja azt, hogy Iványi „végigturnézza a médiát azzal, hogy ő keresztelte a kormányfő gyerekeit. Milyen lelki vezető az, aki a rábízott hívők lelki életéről nyilatkozik?”

Egyébként Iványi 2012-ben egyszer már volt a Demokratikus Koalíció köztársasági elnökjelölt-aspiránsa. 2014-ben pedig felelős kiadója volt „Az Unió első fasiszta állama” (…) című kötetnek, amely a lelkész felekezetének egyik tagja, Bartus László által jegyzett cikkeket gyűjtötte össze.

Az évtizedek óta Floridában élő Bartus vendégeként Iványi a járványt megelőző évben több hetet töltött az Egyesült Államokban.

Iványi a közéleti szereplők közül alighanem Soros Györgyöt tartja a legtöbbre, akit 2017-ben Nobel-békedíjra javasolt. (!)

Az olyan gyűlöletkeltő mondatai azonban aligha férnek be a keresztény-zsidó értékrendbe, mint amit a Hír­klikk című szélsőséges hírportálnak mondott tavaly júliusban a kormányzati politikusokról:

„Tisztában vagyok azzal, hogy miként a vírus, ezek sem tűnnek el, legfeljebb a háttérbe tudjuk őket szorítani. A rüh, a tetű sem szűnik meg soha, a kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e pénzt, energiát áldozni arra, hogy küzdjünk ellenünk…”

No igen. Pénz és energia lenne bőven, ha ők nyernének. Belőle pedig egy igen radikális köztársasági elnök is lehetne. Ha hagynánk.

Kép: Wikimedia Commons