Piaci árakon már átlagosan 15-20 százalékkal többet kellene fizetnünk a kormány által bevezetett árstop alá eső termékekre és szolgáltatásokra. A világszerte tapasztalt áremelkedések még nem értek véget, a piaci hatások a következő időszakban tovább növelik az inflációt a legtöbb országban. Magyarországon a februári infláció alacsonyabb lesz, mint a januári, mivel már érvényesül az élelmiszerárstop hatása. A rögzített ár egy átlagos felnőtt havi kiadásának mintegy 15 százalékát érinti.

Jelentős többletkiadástól védi meg az árak befagyasztása a magyar családokat. Látható, hogy az árstoppal szabályozott termékek és szolgáltatások piaci ára ma már akár 15-20 százalékkal is magasabb lehet, mint amennyit ezekért a magyar háztartásoknak most fizetniük kell.

A kormányzati lépések ármérséklő hatása ráadásul ennél is jelentősebb azoknál a háztartásoknál, ahol a kölcsönök törlesztőrészletének megugrásától véd a változó kamatozású kölcsönök kamatának rögzítését előíró kormányzati döntés.

A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés, a tavaly ősszel literenként 480 forinton rögzített üzemanyagárak, a változó kamatozású banki kölcsönökre elrendelt kamatstop és a februártól életbe lépett élelmiszerárstop már most érzékelhetően védi a családokat a kiadásaik jelentős megugrásától.

A globális áremelkedések időszaka ugyanakkor még korántsem ért véget, így a későbbiekben még jelentősebb szerepe lesz a kormány határozott lépéseinek.

Nyugat-Európában is súlyos terhet jelent a lakosságnak az energiahordozók világpiaci árának elmúlt időszakban tapasztalt, példátlanul gyors emelkedése. Az 50–150 százalékkal megemelkedő rezsiköltségeket még a jobb jövedelmi helyzetű államokban sem bírja tartósan fizetni az emberek egyre nagyobb része.

Itthon nem kell aggódni. A rögzített árú rezsikiadások, az üzemanyagok és az érintett alapvető élelmiszerek egy ember átlagos havi fogyasztásának 15,2 százalékát jelentik. Ez jelentős arány, ezek a kiadások mindössze három hónap alatt 15-20 százalékkal emelkedtek volna árrögzítés nélkül. A későbbiekben a megtakarítás még jelentősebb lesz, mivel a piaci előrejelzések további fogyasztói áremelkedést vetítenek előre.

A piaci ár és a magyar családok védelme érdekében rögzített ár között tehát tovább nő a különbség. Igaz ez az alapvető élelmiszerekre is. Ismert, a sertéscombot, a csirkemellet, a csirke far-hátat, az étolajat, a kristálycukrot, a búzafinomlisztet és a 2,8 százalékos UHT-tejet februártól májusig rögzített áron vehetjük meg, ezeket az október közepi árnál drágábban nem árulhatják a kereskedők.

A február előtt meghozott árfékező kormányzati lépések nélkül Magyarországon

akár a tíz százalékot is elérhette volna az infláció januárban. A világpiaci folyamatok alapján egyelőre nem lehet pontosan előrejelezni, hogy mikorra áll helyre a kereslet és a kínálat egyensúlya, amely az árak konszolidációjának első lépését jelentené.

Ezért a kormány a már bevezetett intézkedéseket szükség esetén meghosszabbítja, és ha kell, egyéb lépéseket is tesz az infláció leszorítására és a családok védelme érdekében. Fontos, hogy a bérek jelentősen nőnek az idén, így a magasabb infláció mellett is jelentős reálkereset-növekedéssel számolhat a legtöbb munkavállaló.

Forrás és teljes cikk: magyarnemzet.hu

Kiemelt kép: infostart.hu