Volt. De hogy az összefüggéseket megértsük, legalább a második világháborúig vissza kell kanyarodnunk.

Donbasz régiót ugyanis ekkor (1941-42) foglalták el a német csapatok. Adolf Hitler a Donbasz erőforrásait nagyon fontosnak tekintette a Barbarossa-hadművelet szempontjából. Ipari munkások ezreit deportálták Németországba, hogy gyárakban dolgoztassák őket. Az akkori Sztálino, a mai Donyeck megyében 279 000 civil vesztette életét a megszállás során.

A Vörös Hadsereg 1943-as donbaszi stratégiai offenzívája során Donbasz visszakerült szovjet irányítás alá. Az újjáépítés során nagy számban érkeztek ide orosz munkások, hogy újra benépesítsék a térséget, amely megváltoztatta a népességi egyensúlyt. 1926-ban 639 000 orosz nemzetiségű lakott a Donbaszban. 1959-re az orosz nemzetiségű lakosság száma már 2,55 millió volt.

Az 1989-es szovjet népszámlálás idejére a Donbasz régió lakosságának 45%-a orosznak vallotta magát. A 2001-es népszámlálás szerint Luhanszk megye lakosságának 58%-át, míg Donyeck megye 56,9%-át az ukránok alkották. Az oroszok alkották a legnagyobb kisebbséget, a két régió 39%-át, illetve 38,2%-át.

A modern Donbasz túlnyomórészt orosz nyelvű régió. A 2001-es népszámlálás szerint

Donyeck megyében a lakosok 74,9%-ának, Luhanszk megyében pedig 68,8%-ának az orosz a fő nyelve.

Az orosz anyanyelvűek aránya magasabb az oroszokénál, mert egyes ukránok és más nemzetiségek is az oroszt tüntették fel anyanyelvükként.

Mindez azért fontos, hogy megértsük: Moszkvából nézve a régió két „népköztársasága”, a donyecki és a luhanszki nyelvében és a fenti számok szerinti arányban orosznak tekinthető, még akkor is, ha Ukrajna részei.

Amikor a háború előtti reggelen Putyin elnök beszédet mondott, így fogalmazott:

„Azt látjuk, hogy a 2014-ben Ukrajnában puccsot végrehajtó, a hatalmat megragadó és tulajdonképpen dekoratív választási eljárások segítségével megtartó erők végleg felhagytak a (donbaszi) konfliktus békés rendezésével. Nyolc éven át, végtelenül hosszú nyolc éven keresztül mindent megtettünk a helyzet békés, politikai úton történő megoldásáért. Minden hiába.”

Majd hozzátette:

„Egyszerűen lehetetlen volt mindezt elviselni. Azonnal meg kellett szakítani ezt a rémálmot – az ott élő emberek milliói elleni népirtást, akik csak Oroszországra támaszkodnak, és csak bennünk reménykednek. Az embereknek ezek a törekvései, érzései, fájdalmai volt a fő motivációnk a Donbászi népköztársaságok elismerésére vonatkozó döntés meghozatalában.”

És ezzel el is érkeztünk a „népirtás” kérdéséhez. Vajon az ukrán „fasiszták, szélsőségesek stb.” irtották-e az oroszokat a két népköztársaságban 2014 óta?

Tény, hogy február 17-én az orosz kormány nyomozást indított, miután az egyik oroszbarát szakadár terület vezetője azt mondta az orosz állami hírügynökségnek, hogy tömegsírokat találtak, amibe ukrán erők temették a lemészárolt, orosz ajkú civileket. Mivel ennek a nyomozásnak még nincs eredménye, nem tudhatjuk, hogy igaz-e vagy sem.

Ami a korábbi adatokat illeti, az ENSZ friss jelentése szerint 2014. április és 2021. december 31. között körülbelül 14 000 ember halt meg a kelet-ukrajnai konfliktusban, közülük legalább 3400 civil, 4400 ukrán katona és 6500 fegyveres szakadár. Körülbelül 40 ezren sérültek meg, köztük 7-9 ezer civil.

Megjegyezzük, hogy a baloldal egyik vezérhajója ekképpen magyarázta félre, fésülte újra Putyin kijelentését: „ahhoz, hogy ez népirtásnak számítson, ahhoz az ukránoknak az egész országban üldözniük kellene az oroszokat”.

Nem, kedves Telex, az orosz elnök a „népirtás” kifejezést csak és kizárólag a két szóban forgó népköztársaságra értette!

Abban sem vagyunk biztosak, hogy Putyin a nemzetközi jog szerinti népirtásról beszélt. De ha a 14 000 halott közül „csak” a 3400 civilt tekintjük áldozatnak (ha az ENSZ adatok egyáltalán helyesek), az a szó általános értelmében nyugodtan tekinthető népirtásnak. Hiszen, mint éppen a Telex idézi az ENSZ egyik, 1948-as egyezményét, a

„népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti: a csoport tagjainak megölése.”

Ez pedig tényszerűen megtörtént.

A fehér foszforral bombázott donbaszi civil áldozatokról fotók (18+) ITT tekinthetőek meg.

Fotó: Facebook / Orosz Hírek