Az ellenzéki pártok azt kérik, hogy az állam fizesse ki azt a pénzt, amivel a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek tartozik – közölte a parlament költségvetési bizottságának DK-s elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Varju László azt mondta, hogy az erről szóló javaslatot a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem tudták megvitatni a bizottság ülésén. Hozzátette, az ülésen arról is beszélni kellett volna, hogy az euró árfolyama „soha nem látott értéket ér el”. A DK alelnöke megjegyezte, hogy a kormánypártok négy év alatt a költségvetési bizottsági ülések harminc százalékán nem jelentek meg.

A sajtótájékoztatón részt vett Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, aki emlékeztetett, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 1981-ben kapta meg a bevett és elismert státuszát. A jelenlegi kormány azonban megvonta egyházi státuszunkat és „hajszát indítottak ellenünk” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság szerint az egyházi státuszukat vissza kell adni, de ezt a döntést a kormány nem veszi figyelembe, ezért nem kapják meg a kiegészítő támogatást. Iványi Gábor azt mondta, a kormány 2016 óta mintegy 12 milliárd forint tartozást halmozott fel velük szemben, amiből ki tudnák fizetni a saját hárommilliárd forintos tartozásukat.

Bősz Anett, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy ami Iványi Gáborral és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel történik, az szimbóluma annak, amit 2010 óta a kormány megvalósít. Egy elhibázott társadalom- és gazdaságpolitika mellett legalább annak a szociális ellátórendszernek működnie kellene, ami az „élet napos oldalából kiszorulókat” el tudja látni – hangsúlyozta.

A politikus úgy fogalmazott, az, hogy „rá lehetett törni az ajtót fegyveres NAV-osokkal” erre az egyházra és Iványi Gáborra, jól mutatja, hogy a hatalom „nemcsak gőgös, de rendkívül cinikus és igazságtalan”.

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik országgyűlési képviselője a bizottságból távolmaradó kormánypárti politikusokat bírálva azt mondta, hogy az ülésen szóba került volna a négyszáz forintos euróárfolyam is. Szerinte ez az árfolyam az elmúlt 12 év elhibázott fideszes gazdaságpolitikájának a bizonyítéka.

Történelmi mulasztás és bűn, hogy Magyarország még nem az eurózóna tagja – jelentette ki. Hangsúlyozta, a szlovákok és a szlovének az eurózóna biztonságában vannak, de a forint a román lejnél, a cseh koronánál és a lengyel zlotyinál is rosszabbul teljesít.

A szocialista Mesterházy Attila leszögezte, hogy a kormánynak nem gyengítenie, hanem erősítenie kellene azokat a szervezeteket, amelyek az emberek szenvedésének enyhítésével, szociális helyzetével foglalkoznak.

Az euróárfolyamra áttérve azt mondta, hogy „szabadesésben” van a forint, amit az emberek fognak megfizetni, mert fel fog pörögni az infláció. A gyengülés egyik fő oka az orosz-ukrán háború, de a lengyel zlotyi és a cseh korona kevésbé gyengül, mint a forint – hívta fel a figyelmet.

A Magyar Nemzeti Banknak lépnie kell, érdemes lenne megfontolni, hogy akár az Európai Központi Bankhoz forduljanak segítségért, és a magyar gazdaságpolitikának is változnia kell, de ahhoz kormányváltásra van szükség – értékelt Mesterházy Attila.

MTI