„A Prágában élő magyarság tulajdonképpen diaszpórában élő magyarság, akik identitásának megőrzése mindannyiunk számára nemcsak korparancs, de egy belső indíttatás is. A tíz éve elfogadott alaptörvény is kimondja hogy Magyarország felelősséget visel a határokon kívül élő magyarokért. Ennek az elvnek a gyakorlati megvalósulása ez a mostani prágai kollégiumátadás is” – hangoztatta Szili Katalin.
Az Adalbertinum névre keresztelt tízszobás prágai magyar egyházi diákotthont a városközpontban lévő Szent Henrik és Kunigunda templom plébániája tetőterének átépítésével alakították ki. A templommal szemben álló történelmi épület átalakításának költségeit, amelyek mintegy 400 ezer eurót tettek ki, a magyar állam és a Magyar Katolikus Püspöki Kar fedezte – tájékoztatta Balga Zoltán, a Prágai Magyar Katolikus Személyi Plébánia plébánosa az MTI-t.
Az egyházi diákotthon létrehozását a parókia épületében Balga Zoltán kezdeményezte.
„Egy olyan közösségi központ képe körvonalazódott, ahol a katolikus hitüket aktívan gyakorló magyar anyanyelvű fiatalok egyszerre tudják a tanulással járó feladataikat ellátni, illetve közös alapokra építve gyümölcsöző közösséget építeni, amellyel be tudnak kapcsolódni a plébánia életébe” – fogalmazták meg a diákotthon szerepét az alapítók.
Az új diákotthon ünnepélyes átadását hálaadó szentmise előzte meg a Szent Henrik és Kunigunda templomban, amely a Prágai Magyar Katolikus Személyi Plébánia központja is. A szentmisét a hívőkkel teljesen megtelt templomban Dominik Duka bíboros, prágai érsek, Csehország prímása és Udvardy György, veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese celebrálta. Jelen volt Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, Csáky Pál volt szlovák kormányfőhelyettes, valamint Boros Miklós, Magyarország prágai nagykövete.
Szili Katalin a plébánia épületében elmondott ünnepi beszédében a magyar állam nevében köszönetet mondott Dominik Duka bíborosnak, hogy támogatja a csehországi magyar közösséget, s a cseh katolikus egyház nevében felvállalta és támogatta a prágai magyar egyházi diákotthon létrehozását is.
„A 21. század harmadik évtizedében Magyarország számára különösen fontos a határokon kívül élő, magyarság, lett légyen az bárhol, legyen szó akár a szülőföldön boldogulni kívánó magyarokról, akár a diaszpórában élőkről is” – nyilatkozta Szili Katalin az MTI tudósítójának.
„A Prágában élő magyarság tulajdonképpen diaszpórában élő magyarság, akik identitásának megőrzése mindannyiunk számára nemcsak korparancs, de egy belső indíttatás is. A tíz éve elfogadott alaptörvény is kimondja hogy Magyarország felelősséget visel a határokon kívül élő magyarokért. Ennek az elvnek a gyakorlati megvalósulása ez a mostani prágai kollégiumátadás is” – hangoztatta Szili Katalin.
„Most, amikor egy új választára készülünk április 3-án, nem tudom megkerülni azt, hogy itt a diaszpórában ne fogalmazzam meg: számunkra rendkívül fontos kérdés, hogy olyan kormánya legyen továbbra is Magyarországnak, amely a nemzeti értékeket fontosnak tartja, hogy ne történjen visszalépés azokban a nemzetpolitikai intézkedésekben, amelyeket az elmúlt 12 évben sikerült megvalósítani, s amiről én azt gondolom, hogy folytatni kellene” – mondta Szili.
Prágában jelenleg több mint száz magyar egyetemista végzi tanulmányait, túlnyomó többségükben szlovákiai fiatalok. A magyar egyetemisták többsége az Ady Endre Diákkörbe tömörül, amely a legrégibb magyar diákklub az egykori Csehszlovákia területén, és idén ünnepli megalakulásának 65. évfordulóját.
Magyarországról általában a csereprogramokon keresztül érkeznek diákok egy vagy két szemeszterre a cseh fővárosba. Az új kollégium számukra is tud majd szállást biztosítani.
A diákotthon falait Lőrincz Zsuzsa prágai magyar képzőművész képei és grafikái díszítik.
Forrás: MTI
Fotó: Balga Zoltán és Udvardy György, veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese a diákotthonban (Fotó: Balga Zoltán, facebook)
