Megújult a Nagyboldogasszony-székesegyház Kaposváron, a nagytemplomot, annak orgonáját és oltárát Varga László, a Kaposvári Egyházmegye püspöke áldotta és szentelte meg pénteken.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az eseményen azt mondta: fizikai és lelki építkezésre egyaránt szükség van az egyházakat érintően. Utalt arra, hogy a Kárpát-medencében az elmúlt időszakban 200 templom épült és számos püspöki székhely főtemplomával együtt több mint 3 ezer újult meg, vagy áll felújítás alatt.
„Sokan nem értik, miért van erre szükség, sokan támadják, kritizálták a beruházásokat, sokan fenyegetőznek is, és ha lehetőségük van rá, megvonják a támogatást az egyházaktól” – közölte.
Magyarázata szerint ennek oka az, hogy nem értik, nem akarják elismerni: az egyházak közösséget, békességet teremtenek, megőrzik, továbbadják a teremtett világ értékeit.
„Ők nem akarják elfogadni azt a tényt, hogy az egyházainkkal, együttes munkával megújított több mint 1500 közösségi ház, parókia, plébánia mind a nemzetet szolgálja, és történelmi időkben még inkább erősíti a benne tevékenykedők, a nemzet összefogását” – fogalmazott.
Kiemelte, az egyházi ingatlanrekonstrukció kiterjedt a református, az envangélikus és a zsidó közösség épületeire is.
Soltész Miklós az ukrajnai háborúról szólva hangoztatta, hogy két csatát sikerült megnyerni csütörtökön: „nem kell fiainkat, apáinkat idegen földre vinni elpusztulni”, valamint sikerült elkerülni az „értelmetlen, sehova nem vezető teljes energiaembargót”, amely gazdasági összeomlást okozott volna Európában, így Magyarországon is.
„Ezek felelős, a hazát szerető döntések, szemben a felelőtlen, idegen érdekeket szolgáló hőzöngéssel” – közölte.
Az államtitkár szerint Magyarországnak küzdenie kell a menekülők százezreinek ellátásáért is. Úgy vélte, az egyházak nagyszerűen helytálltak, karitatív szervezeteik már 250 ezer embernek segítettek Magyarországon, Kárpátalján és a Kárpátokon túl.
Soltész Miklós harcra szólított fel az olyan ideológiával szemben, amely „felül akarja írni az isteni parancsot, a teremtett világ rendjét, Krisztus tanítását”.
„Ha ezt nem vesszük komolyan, lelki értelemben elveszítjük gyermekeinket, fiataljainkat, ezért emeljük fel bátran a szavunkat, ne jussunk sok nyugat-európai testvéregyházunk önfeladó sorsára” – hangoztatta.
Gelencsér Attila, Somogy 1. számú választókerületének a választásokon újrainduló fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a magyar templomépítő nemzet lett, a kereszténység pedig Európa és a magyar nemzet történetének vezérfonala.
„Nem földrajzi okokból vagyunk európaiak, hanem azért, mert keresztények vagyunk, és az a szilárd meggyőződés vezet, hogy erős és sikeres Magyarországot csak ezekre a hagyományokra, nemzeti, keresztény európai hagyományainkra építhetünk” – mondta.
Hozzáfűzte, a keresztény hit és kultúra olyan erőforrás, amely megtartja az országunkat, alapja a szabadságunknak, és egyben megújulásunk forrása is.
Egyre nehezebb megvalósítani ezt, mert olyan korban élünk, amely nem törődik istennel, elhanyagolja a nemzeti öntudatot, veszni hagyja a konzervatív, tradicionális értékeket – közölte.
Úgy vélte, Európa és a világ egy része elfordult istentől, nincsenek fix pontok, amelyekbe kapaszkodni lehetne, a feladat az, hogy védjük, erősítsük a keresztény hitből kinőtt életformát, az emberi méltóságot, a családot, a hazát, az egyházi közösségeket.
„Az ország anyagi gazdagsága nagyon fontos, de ha egy ország, egy nemzet lelkileg kiüresedik, a kereszténységet elveti, előbb-utóbb pusztulásra van ítélve” – mondta.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt emelte ki, hogy egy templom építése, újjáépítése mindig hitvallás, megvallása annak az értékrendnek, amelynek mentén élni szeretnénk és megvallása a hálának, a nemzetet megtartó hitnek és bizalomnak.
„A templomainkat mindig újjá kell építeni, ha azt érezzük, a falait kikezdte az idő, miként újjá kell építeni önmagunk hitét is, amikor azt érezzük, a kibillenő világban eltűnőben vannak az addig biztonságosnak vélt igazodási pontok” – fogalmazott.
Varga László megyéspüspök a székesegyház átadása alkalmából tartott szentmise keretében a kormány támogatásával 2,1 milliárd forintból megvalósult rekonstrukcióról azt mondta: az épület világos és meleg színeivel kívülről és belülről is vonzóbbá vált.
Emlékeztett, a nagyböjt a megtérés és a megújulás ideje, és ezen az ünnepen azért imádkozik, hogy lélekben újjászületett, szívükben megújult testvérek töltsék meg a templomot.
Mohay Gábor, a Kaposvári Egyházmegye főépítésze az 1886-ban neoromán stílusban épült székesegyház felújításáról elmondta: a kivitelezés magában foglalta a tetőcserét, a homlokzat festését, az ablakok védőüvegezését.
Belül lecserélték a padlóburkolatot, modernizálták a fűtést, az elektromos hálózatot, a fénytechnikát, bővítették a szentélyt, felújították az orgonát, új padokat helyeztek el és restaurálták a freskókat.
MTI
Fotó: Varga László, a Kaposvári Egyházmegye püspöke (k) szentmisét mutat be a megújult kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban az átadása napján, 2022. március 25-én. MTI/Varga György
