Érvénytelenítette a brassói táblabíróság a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról tavaly júniusban hozott kormányhatározatot. A végzés még nem jogerős.

Az ítélőtábla közigazgatási részlege két román egyesület kifogásának adott helyt: a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által kezdeményezett eljárásba utóbb a – magyar szimbólumok és feliratok ellen perek százait indító – Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) is beavatkozott.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester – egy tavaly decemberi sajtóértekezleten azt mondta: tudomása szerint a két szervezet a „románok jelenlétére” utaló jelképeket hiányolja, és azt nehezményezi, hogy a városzászló a székely zászló (arany és kék) színeit tartalmazza.

A bukaresti kormány a koalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára fogadta el azt a határozatot, amelyben jóváhagyja a székelyföldi város zászlajának hivatalos használatát. Az RMDSZ közleménye szerint Sepsiszentgyörgy zászlaja arany és kék sávos, közepén a település címerét ábrázolja. A település címere pajzs alakú, rajta kék mezőben a vár és a templom, felette arany Nap és ezüst Hold. A vár előtt három zöld mező, rajta a település nevét adó lovas Szent György és a sárkány látható.

„Az elmúlt években gyakran vitatták el közösségünktől azt a jogot, hogy szabadon használja a szimbólumait. Az RMDSZ éppen ezért kormányzati munkájának fontos feladatául szánta az erdélyi települések zászlóinak és címereinek hivatalosítását” – idézte a szövetség hírlevele Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ elnökét. A politikus hozzátette: az a cél, hogy minden közösség otthon érezze magát a szülőföldjén, a szabad szimbólumhasználat pedig ehhez nagymértékben hozzájárul.

Az RMDSZ tisztségviselője, Cseke Attila által vezetett fejlesztési és közigazgatási minisztérium éves összegzése szerint tavaly több mint harminc erdélyi magyar település címerét, illetve zászlaját fogadtatta el tavaly a bukaresti kormánnyal az RMDSZ, „jogi garanciát szerezve a jelképek szabad használatára”.

A romániai önkormányzatok a fejlesztési és közigazgatási minisztériumnál kérvényezik a helyi szimbólumok elfogadtatását, miután a vexillológiai és heraldikai bizottsággal egyeztettek, és a helyi tanács döntött ebben a kérdésben. A szaktárca ezt követően a kormány elé terjeszti a szimbólumokat, amely határozatban erősíti meg ezek törvényes használatát.

Forrás: Erdely.ma/MTI