Az amerikai jobboldali Gatestone Intézet hírportálja a Wall Street Journal jelentését idézve szerdán arról számolt be, hogy Szaúd-Arábia fontolóra vette a Kínának értékesített kőolaj árazását jüanban, a kínai devizában.
A szaúdi kőolajexport több mint egyötödét Kína veszi fel.
Szaúd-Arábia a Richard Nixon amerikai elnökkel kötött 1974-es megállapodás óta amerikai dollárban árazza a kőolajat.
Ha Szaúd-Arábia felhagyna az olaj kizárólagosan dollárban történő árazásával,
akkor a jüan után mások is elkezdhetnék saját devizáikban vásárolni a kőolajat, ami hátrányos lenne az amerikai dollár nemzetközi fizetőeszközként játszott szerepére
és tartalékdevizaként kiérdemelt presztízsére – hívta fel a figyelmet a Gatestone Intézet. Majd az agytröszt portálja megjegyezte: ez potenciális fenyegetést jelentene az az egész amerikai gazdaságra nézve is.
A portál szerint a dollár globális dominanciájának aláásására törekvő Kína nagy sikert könyvelhetne el
azzal, ha a szaúdiak beadnák a derekukat és kiterjesztenék a kőolaj árazását más devizákra is.
A The Wall Street Journal című amerikai konzervatív gazdasági-politikai napilap már az idén március közepén jelezte egyik, nagy visszhangot keltő cikkében, hogy „Szaúd-Arábia aktív tárgyalásokat folytat Pekinggel arról, hogy a Kínába irányuló kőolaj-eladásainak egy részét jüanban árazza be, amely nemcsak a petrodollár dominanciáját törné meg a globális kőolajpiacon, hanem jelezné a világ vezető nyersolajexportőre figyelmének Ázsia felé fordulását is (…) és egyben döfés is lenne az amerikai pénzügyi rendszer szívébe, amely az elmúlt évtizedben a dollár tartalékdeviza státuszát kihasználva annyi dollárt nyomtatott, amennyire a kormányzati kiadások finanszírozásához szükség volt”.
Az, hogy Szaúd-Arábia a friss hírek szerint komolyan fontolgatja a kőolaj árazását jüanban, a jobboldali agytröszt álláspontja szerint azt jelzi, hogy
a Biden-kormányzat közel-keleti politikája megnyitotta az utat a régió országai előtt, hogy a feltörekvő globális nagyhatalomnak tekintett Kínára tehessék fel tétjeiket.
A Gatestone Intézet megállapítja: Kína a maga részéről igyekszik is betölteni azt az űrt, amelyet az amerikai kormány más területekre terelődő figyelmével a régióban maga után hagyott. Kína szemében pedig Szaúd-Arábia nem csak hogy az egyik legfontosabb energiabeszerzési forrás, de fontos láncszem is az Egy Övezet, Egy Út (BRI, vagy más néven: Selyemút) nevű, kereskedelmi együttműködési kezdeményezésben is. A Hszi Csin-ping elnök által 2013-ban útjára indított projekt hatalmas gazdasági infrastruktúrát létesít Ázsia, Európa és Afrika között a kereskedelmi és gazdasági együttműködés megerősítése érdekében. Kína már 19 arab országgal írt alá együttműködési megállapodást a BRI keretében megvalósuló építési projektekről.
Kína Szaúd-Arábia legnagyobb kereskedelmi partnere is, beleértve a katonai együttműködési megállapodásokat is. Peking már évek óta ad el fegyvereket Szaúd-Arábiának, és értesülések szerint a szaúdiak saját ballisztikus rakétáinak gyártása beindításában is segítséget nyújtott Rijádnak.
Kiemelt kép: Pixabay
