A németországi politikusokat és a médiát óriási meglepetésként érte, amikor a választások éjszakáján gyorsan kiderült Orbán Viktor fényes győzelme. Végül is az elmúlt hónapokban a magyarországi választási kampányról szóló számos német tudósítás inkább az ellenzéki pártok reklámjainak tűnt. Az SPD, a Zöldek, az FDP és a CDU német képviselői egyhangúlag Orbán Viktor leszavazását követelték. És aztán ilyen eredmény!

Aki azonban az elmúlt hetek magyarországi hangulatát megtapasztalta, azt nem igazán lephette meg Orbán Viktor választási győzelme. Érezhető volt, hogy a kormány pontosan a magyar választók véleményével találkozott, amikor az ukrajnai háborúval foglalkozott: egyértelmű elkötelezettség a nyugati szövetség mellett, ugyanakkor egyértelmű nemet mondott minden olyan kísérletre, amely a NATO-t belerángatná a háborúba. A magyarok támogatják az Oroszország elleni szankciókat, de szigorúan ellenzik az átfogó energiaembargót.

Az ellenzék és más nyugati országok kísérletei, hogy Putyin bizalmasaként rágalmazzák Orbánt, teljesen elhibázottak. A magyarok időközben több mint 600 000 ukrajnai menekültnek adtak menedéket. Segíteni akarnak, de nem akarnak háborús párttá válni.

A magyarok szeretik a hazájukat, és büszkék rá.

Határaik védelme az iszlám országokból érkező ellenőrizetlen tömeges bevándorlástól olyan természetes számukra, mint a klasszikus család iránti elkötelezettségük. A magyar alkotmány kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi. Egy olyan transznemű vita, mint amilyen Németországban zajlik, Magyarországon csak a teljes értetlenséget eredményezné.

A magyarok meggyőződéses európaiak, de saját maguk akarnak dönteni a jövőjükről, és nem Brüsszel diktál nekik.

Pontosan ezek miatt az okok miatt vált Magyarország az Orbán-kormány alatt a nyugat-európai baloldali mainstream fő ellenfelévé. Az Orbán leváltásának reményében a Brüsszelből és számos német médiumból indított lejárató kampány az elmúlt hónapokban gyakorlatilag nem ismert határokat. A vak sértegetéseket, például az SPD politikusának, Katarina Barley-nak a kijelentését, miszerint Magyarország diktatúra, nemcsak a magyar állampolgárok, hanem Magyarország számos németországi barátja is rágalmazásnak tartja. Mark Rutte holland kormányfő bejelentése is felejthetetlen: „Térdre akarjuk kényszeríteni Magyarországot!”.

De a magyarokat nem fogják térdre kényszeríteni. Ezt a parlamenti választásokon ismét bebizonyították.

Orbán Viktor sorozatban a negyedik választást nyerte meg abszolút többséggel. A parlamentben kormánya ismét kétharmados többséggel rendelkezik. A magyarok mélyen szabadságszerető nép, amelynek államuk több mint 1000 éves fennállása során folyamatosan meg kellett küzdenie a saját túléléséért. Az 1956-os népfelkelés a kommunista elnyomás ellen felejthetetlen az országban. A magyarok nem tűrik a diktatúrát. Akik azt gondolják, hogy demokratikus szavazatuk az elnyomás és a választási manipuláció eredménye, azoknak fogalmuk sincs, vagy ideológiai okokból egyszerűen nem akarják az igazságot tudni!

A magyar választási törvény természetesen a legerősebb pártnak kedvez: a 199 parlamenti mandátumból 106-ot választókerületeken keresztül osztanak ki, csak 93-at pártlistán. A közvetlen és a listás mandátumok nem kerülnek beszámításra, mint Németországban. De hasonló szabályozás létezik más európai országokban is, a legszélsőségesebb Nagy-Britanniában, ahol tisztán többségi szavazási rendszer van érvényben. Ezért tagadják meg tőlük a demokratikus legitimitást?

Hat magyar ellenzéki párt szövetséget kötöttek a választásokra, hogy minden választókerületben csak egy jelöltet indíthassanak. Ez a választási törvényt tekintve érthető volt. Amit Nyugaton a „magyar demokrácia reménye”-ként üdvözöltek, az sok magyar szemszögéből egészen másképp nézett ki: A „kommunisták szövetsége a fasisztákkal”, ahogyan vezető jelöltje, Márki-Zay Péter nyíltan nevezte, nagy gyanakvást keltett.

Különösen, hogy a meghatározó erő egyértelműen a posztkommunisták voltak Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével. 2006-ban, hivatalban lévő kormányfőként egy nyilvánosságra hozott belső beszédében elismerte, hogy szándékosan hazudott a nyilvánosságnak a választások megnyerése érdekében. Azóta a magyarok nagy többségének vörös posztója. Magyarországon mindenki ismeri ezt a történetet. Németországban azonban éppoly kevéssé számoltak be róla, mint az ellenzéki szövetség jobb szélén álló Jobbik politikusainak szörnyű antiszemita kijelentéseiről.

Amikor Orbánról van szó, a brüsszeli és berlini politikai baloldal hirtelen már nem érdekelt az objektív tudósításban.

Magyarország továbbra is a föderális Európa bástyája

Orbán Viktor megválasztása jelentős következményekkel jár az Európai Unióra nézve: Magyarország továbbra is egy olyan föderális Európa bástyája marad, amely elkötelezett a népei sokszínűsége mellett, és nem hajlandó feladni a demokratikus, nemzeti önrendelkezést a brüsszeli egysíkú megoldások javára. Ez nem Európa elleni politika, ahogyan azt mindig állítják, hanem éppen ellenkezőleg, ez az egyetlen módja annak, hogy Európa politikailag együtt maradjon. Ezt a meggyőződést a magyar választások Európa-szerte tömegesen megerősítették.

Hiszen legkésőbb a magyar választások óta mindenki számára világosnak kell lennie, hogy Közép-Európa népei nem fogadják el a nyugat-európai kulturális imperializmust, amelyet a baloldali és baloldali-liberális miliő akar rájuk kényszeríteni.

A magyarok úgy akarják nevelni a gyermekeiket, ahogyan akarják, és úgy akarnak élni, ahogyan akarnak. Európa más nemzetei bizonyára ugyanígy látják ezt. Egyébként sokan közülünk, németek közül is!

Forrás: ungarnreal.de

Szerző: Dr. Gerhard Papke, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjének alelnöke (ny.) a Német-Magyar Társaság elnöke a Német Szövetségi Köztársaságban.

(Címképen: Gerhard Papke. Forrás: YouTube)