Bár a koronavírus-járvány az utóbbi két évben lényegesen leszűkítette a Cseh- és Morva-országi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) tevékenységét, a csehországi magyarok legnagyobb civil szervezetének ebben a nehéz időszakban is sikerült megtartania mind a hét városban működő helyi egyesületét és tagságát. Kokes János prágai írót, újságírót kérdezte a Gondola.

– Szerkesztő úr, a szövetség továbbra is kiemelt figyelmet fordít a Csehországban élő magyarok nemzeti önazonosságának megerősítésére, valamint a magyar kulturális hagyományok megőrzésére és ápolására. Az őrzés és ápolás mellett hogyan tudják cseh- és morva-országi magyarjaink új értékekkel tovább gazdagítani a magyar kultúrát?

– A Csehországban élő magyarok döntő többsége, több mint 90 százaléka a mai Szlovákia magyarok lakta területeinek legkülönbözőbb városaiból és falvaiból származik. Magukkal hozták szűkebb szülőföldjük magyar kultúráját, szokásait, amelyek azután sajátosan ötvöződnek a helyi csehországi magyar közösségekben. Miután mi magyarok cseh földön nem vagyunk őslakosok, önálló csehországi magyar kultúráról nem lehet beszélni. Arról azonban igen, hogy míg az 1989-es rendszerváltás előtt nem volt önálló, számottevő magyar társadalmi és kulturális élet Csehországban, ma az itt élő magyarok önszerveződéseinek köszönhetően bizony már van.

Mivel gazdagítják a magyar kultúrát? Nem állítanám, hogy kimondottan gazdagítjuk vala-miféle új dolgokkal. Inkább azt mondanám, hogy tevékenységünk nyomán számos, eddig kevésbé ismert, vagy szinte ismeretlen csehországi magyar emlék kerül be fokozatosan a magyar köztudatba. Ezen a téren nagyon jó az együttműködés a prágai magyar nagykövetséggel. Több konkrét emlékhelyről is beszélhetnénk, amelyek eddig nem voltak általában ismertek, de amelyeket elsőként szövetségünk kéthavi folyóirata, a Prágai Tükör ismertetett részletesebben és vitt be a magyar köztudatba az elmúlt években.

Ilyen például az a közép-morvaországi Hranicében lévő mauzóleum, ahol kőkoporsókban 230 magyar első világháborús katona hamvai nyugszanak, a Prága-břevnovi kolostor magyar emlékei vagy a „magyar” református templom Libišben. Ezekről sajnos nem sokan tudnak, pedig érdemes őket meglátogatni. A felsorolást pedig lehetne folytatni.

– A CSMMSZ 1990-ben alakult meg, és a jelenleg mintegy 8000 főt számláló csehországi magyarság legnagyobb és legbefolyásosabb szervezete. Hét helyi egyesületben – Brünn, Karlovy Vary, Lovosice, Pilsen, Prága, Ostrava, Teplice – fejti ki tevékenységét. A belső-magyarországi, erdélyi, délvidéki magyar turisták hogyan vehetik föl a szervezetekkel a kapcsolatot, hogy a térség bejárásakor helyi segítőkkel találkozhassanak?

– Elérhetőségük szervezetünk honlapján – http://www.csmmsz.cz – megtalálható. A CSMMSZ nem utazási iroda, nem foglalkozik a turizmussal, de több tagunk – főleg Prágában és Brünnben – idegenvezető, tolmács, fordító, alapvetően a Csehországban látogató magyar anyanyelvű látogatók, turisták számára nyújt szolgáltatásokat. Elérhetőségüket a központ és a helyi egyesületek is meg tudják adni. A telefonszámok és az email-címek megtalálhatóak a honlapunkon.

– A szövetség adja ki az évente hat alkalommal ezer példányban megjelenő Prágai Tükör című közéleti és kulturális folyóiratot, amely az egyetlen országos magyar nyelvű újság Csehországban. E sajtóorgánumnak korábban fontos munkatársa volt Lucie Szymanowska Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett cseh műfordító, ő ma az MTI varsói tudósítója. Hogyan erősítik meg a szervezetet cseh rokonszenvezők?

– Nem szabad elfeledni, hogy a magyarok Csehországban szórványban, szétszórtan élnek és cseh környezetben élik meg mindennapjaikat. Nyilvánvaló, hogy legnagyobb szervezetük, a CSMMSZ is cseh társadalmi és nyelvi közegben működik, ettől nem lehet függetlenedni, ez meghatározó hatással van létünkre. Számos tagunk férje, felesége, élettársa is cseh vagy szlovák, rendezvényeinket gyakran felkeresik nemcsak ők, hanem a magyarokkal szimpatizáló, magyar kultúrát, gasztronómiát kedvelő csehek is. Elmondható tehát – és ezt bizonyítják tapasztalataink is – hogy rendezvényeink kisebb-nagyobb mértékben, de terjesztik a magyar kultúrát a cseh közegben, és közelebb hozzák a cseheket a magyar kultúra megértéséhez, általában a magyarokhoz. Példaként megemlíthetem, hogy az évente megrendezendő Prágai Magyar Bálon rendszeresen számos cseh is megjelenik, jól érzik ott magukat, többen ott ismerkedtek meg, sőt ebből az ismeretségből már egy házasság is született két cseh ember között. Ők, ha csak lehet, soha nem hagyják ki a Prágai Magyar Bált.

Forrás: Gondola

Szerző: Molnár Pál

(Címképen: A Prágai Magyar Bálon a Nyitnikék és a Mille Domi megnyitó tánca. Fotó: petofiprogram.hu)