Az elmúlt években a kormány számos, a lakásépítéseket keresleti és kínálati oldalról egyaránt ösztönző intézkedést hozott. Ezekről ad összegzést a kabinet legfrissebb konvergenciaprogramja. A dokumentum felidézi, hogy a többi között 2015 decemberében döntés született a lakásértékesítések áfakulcsának öt százalékra történő átmeneti csökkentéséről, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) emeléséről és az adó-visszatérítési támogatás bevezetéséről – olvasható a Magyar Nemzet írásában.
2021-től kezdődően a családoknak elérhetővé vált Magyarország eddigi legnagyobb otthonteremtési programja is, amely a lakásáfa további átmeneti csökkentése mellett a csok kibővítését is magában foglalja: a támogatás már többgenerációs otthonok létrehozásához is felhasználható és felújítási támogatás, valamint kedvezményes felújítási hitel is igényelhető. Az otthonukat csokkal vásárlók teljes illetékmentességre jogosultak, valamint visszaigényelhetik a lakásáfát. Az elmúlt hat év az otthonteremtési program sikerességét bizonyítja. Ez idő alatt összesen 168 ezer háztartás csok-kérelmét fogadták be a bankok 492 milliárd forintot meghaladó összértékben, ami az éves hazai GDP egy százalékát megközelítő összeg.
A 2016–2021-es időszakban már a 448 milliárd forintot is elérte a 151 ezer családnak csok keretében nyújtott támogatás összértéke. Ezen túlmenően a falusi csok keretei között – amely a kedvezményezett kistelepüléseken használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére nyújtott családtámogatás – 2019. július óta további 28 ezer család 153 milliárd forint összértékű kérelmét fogadták be és 141 milliárd forint összértékű szerződéskötés született összesen közel 26 ezer családdal.
A konvergenciaprogram kiemeli, hogy a kormány intézkedéseinek eredményeként a történelmi mélypontot megjárt lakáspiac maga mögött tudta hagyni a 2008-as gazdasági válság okozta sokkot és az elmúlt hat év során dinamikus bővülés bontakozott ki a szektorban. Míg a 2013–2015-ös időszak folyamán átlagosan csupán hét-nyolcezer lakás épült, addig a 2020–2021-es évek átlagában – a koronavírus-válság ellenére – már a 24 ezret is meghaladta a kiadott használatbavételi engedélyek száma.
A dokumentum kitér arra is, hogy mindez hogyan dinamizálta a gazdaságot. A bejelentett otthonteremtést célzó döntések együttvéve számottevő hatást gyakoroltak a növekedésre. Az elmúlt hat év során összesen 111 ezer új lakás épült fel az országban, amelyből 49 ezer lakás valósult meg a családi otthonteremtési kedvezmény keretei között. A 2016–2021-es időszakban a lakásépítési szegmens GDP-arányos hozzáadott értéke éves átlagban 0,7 százalék körül alakult, amelyhez a csokos ingatlanok nagyságrendileg 0,3 százalékponttal járultak hozzá.
Megállapítható, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény – a lakásépítéseken keresztül – az elmúlt hat év alatt összesen a nemzetgazdasági hozzáadott érték 1,8 százalékának realizálásához nyújtott közvetlenül támogatást. Ezenfelül további növekedési hatást eredményeztek a csok, illetve a falusi csok keretei között megvalósult ingatlanfelújítások, valamint -korszerűsítések is – áll az összegzésben.
Forrás: Magyar Nemzet
(Címkép: MTI/MTVA/Oláh Tibor)
