Május 5-én délelőtt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és az Imagine együttműködésében létrejött tematikus séták zártkörű sajtóbemutatóján vett részt a Magyar Kurír munkatársa. Ennek keretében a Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony- főplébánia-templomba látogattak el, megismerhették annak orgonáit, majd beléphettek a Központi Papnevelő Intézet falai között működő, páratlan szépségű barokk pálos könyvtárba.
2020 tavaszán dolgozta ki a főegyházmegye másfél éve megalakult turisztikai irodája és a tematikus sétákat szervező Imagine a Randevú a hangszerek királynőjével és az Egyházi dokumentumok, melyek megváltoztatták a világot elnevezésű közös programjait. Céljuk az volt, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye elzárt kincseit, épített és szellemi örökségét tematikus sétákon mutassák be a szélesebb közönségnek.
A Randevú a hangszerek királynőjével program háromórás, eredeti sétaútvonalán felkeresik e templomon kívül a Váci utcai Szent Mihály-templomot is, majd az Egyetemi templomot, végül a pesti ferencesek templomát. Mindegyikükben bemutatja a hangszerek királynőjét, és kisebb-nagyobb koncertet is ad.
Mint olvasható: A szentély-körüljáróban láthattuk Pest legrégibb freskóját, a 14. századi Trónoló Madonnát, melyet a 2010-es felújítás során véletlenül találtak meg, ráadásul sértetlen állapotban.
A szentély-körüljáróban nemcsak a falfülkéket csodáltuk meg, hanem a magyarországi orgonák történetéről is hallhattunk egy kis összefoglalót. A hangszerek királynőjének előképe az aquincumi víziorgona, mely hidraulikus technikával működött. Az ókori rómaiak az orgonát a keresztények kivégzése közben használták az arénákban – ma pedig az istentiszteletek meghatározó hangszere. A magyarországi templomokba a török kor után kezdtek orgonákat építeni. A nagy orgonáknak 4-6 ezer sípjuk van, a világ legnagyobb orgonájának 26 ezer. Nincs a világon két ugyanolyan orgona, hiszen kialakításuknál mindig figyelembe vették a templom akusztikai adottságait és méretét. A templom hatalmas orgonájának működését ismertette a kántor, kiemelve, hogy egy ilyen hangszer drágább egy Ferrarinál: akár 250 millió forint értéke is lehet, így a karbantartása rendkívül fontos.
Sétánk az Egyetemi templomhoz és a Központi Papnevelő Intézethez vezetett, ahol vezetőnk ismertette az épületegyüttes történetét. Az egykori pálos templom és kolostor 1760 és 1770 között készült el. A szerzetesek építették saját kezükkel az itt található, Pesten egyedül teljes épségében fennmaradt szerzetesi könyvtárat 1760 és 1765 között. Nem sokáig örülhettek épített javaiknak, mivel II. József államosította őket.
A tematikus sétákra ITT és ITT lehet jelentkezni.
Vámossy Erzsébet teljes írását a Magyar Kurírban olvashatják el.
Fotók: Merényi Zita
