Áder János a rendszerváltó politikusaink egyike. Már az 1987-es lakiteleki találkozón és az 1989-es ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokon is részt vett.
Fontos szerepe volt az államszocializmust lebontó tárgyalássorozatban, nevéhez is köthető az 1990 utáni demokratikus választási rendszer kidolgozása.
Ferenc pápa találkozója Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséje előtt a Szépművészeti Múzeumban 2021. szeptember 12-én (Fotó: MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A rendszerváltoztatást követő első szabad országgyűlési választáson, 1990-ben, a Fidesz képviselőjeként kapott országgyűlési mandátumot. Később szülővárosa Csorna háromszor is megválasztott egyéni országgyűlési képviselőként küldte az ország házába.
1998-ban a parlament elnökévé választották, mely tisztséget 2002-ig látta el.
Házelnöki tevékenységével nemzetközi színtéren is erősítette hazánk megbecsülését.
Ebben az időszakban csatlakoztunk a NATO védelmi szövetségéhez.
2009-ben az Európai Parlament tagjává választották. Uniós képviselőként és az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnökeként dolgozott.
2012. április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 ajánlásával lett az államfőjelölt. Az Országgyűlés május 2-án az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal választotta meg köztársasági elnökké.
2012. szeptember 26-án Út a Békéhez díjjal tüntette ki a Szentszéknek az ENSZ-hez delegált megfigyelő missziója.
Áder János köztársasági elnök felszólal a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) államfőinek online csúcsértekezletén 2021. május 10-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Áder János államfőként mind a két megválasztott ciklusában hangsúlyosan küzdött a környezetvédelem ügyéért.
Ennek érdekében 2015-ben a köztársasági Elnöki Hivatalban felállította a Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot, 2016-ban pedig létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt.
2017. május 8-án tette le második ciklusának elnöki esküjét az Országházban. Beszédében kiegyezést sürgetett, és a közbeszéd színvonalának drámai mértékű csökkenését nehezményezte.
2021 májusában a koronavírus-járvány következtében árván vagy félárván maradt gyermekek megsegítése érdekében feleségével együtt létrehozta a Regőczi István Alapítványt.
Áder János államfőként utoljára az új Országgyűlés május 2-i alakuló ülésén mondott beszédet a parlamentben.
A leköszönő köztársasági elnök a Magyar Nemzetben megjelent interjúban – visszatekintvén az elmúlt tízéves munkásságára – azt mondta: nyugodt szívvel hagyja el a Sándor-palotát, hiszen főbb vállalásait teljesítette.
A 2012-ben megválasztott köztársasági elnök a magyar érdekek és értékek képviseletére vállalkozott.
Kifejtette: egy politikusnak arra kell figyelnie, hogy az a döntés, amit meghozott, emberileg, erkölcsileg és jogilag helyes-e – tette a hozzá Áder János.
Elmondta: az elmúlt tíz évben minden olyan missziót meglátogatott, amelyikben jelentős számú magyar katona teljesített szolgálatot. Ezek közül a legnagyobb és legemlékezetesebb az afganisztáni volt. Felidézte, hogy karácsony előtt történt a látogatás, amikor csaknem 120 liter halászlevet főzött a külföldön teljesítő katonáknak.
A köztársasági elnök öt alkalommal találkozott Ferenc pápával. Azt mondta: az első látogatásra egy palack vizet vitt a szentatyának az egyik legismertebb magyar forrásból.
Áder János jövőbeni terveiről is beszélt. Azt mondta, két alapítványával kíván foglalkozni. A Regőczi István alapítvány nem egyszerűen segítséget nyújt a koronavírus-járvány következtében árván maradt gyerekeknek, fiataloknak, hanem a diploma, illetve a szakma megszerzéséig támogatja őket.
Hasonlóan fontos számára a Kék Bolygó Alapítvány, amely induló startapokat támogat. A fejlesztési ötletek között szerepel például a műanyaghulladékok feldolgozása, a gumi újrahasznosítása, az öntözési technológiák korszerűsítése, a föld termőképességének megóvása. Áder János folytatja a környezetvédelmi internetes podcastját, amelyben a vendégeivel beszélget a klíma- és környezetvédelemről.
Ha az ideiglenes köztársasági elnököket is beleszámítjuk, akkor Áder János a rendszerváltást követő hetedik államfőnk. Ha azonban a képet kibővítjük és a megkoronázott királyaink nélkül számbavett összes államfőnket listába szedjük, akkor azt kapjuk, hogy Áder János a huszonhetedikként töltötte be hivatalát. A névsort Kossuth Lajos nyitja, aki 1849. április 14-étől augusztus 11-ig volt hazánk kormányzó-elnöke, majd rögtön utána következik a legfőbb közjogi méltóságot legrövidebb ideig viselő Görgey Artúr, ki e tisztétől két nappal később, augusztus 13-án vált meg.
Az időrendben őt követő harmadik államfőnk sem viselte sokkal hosszabb ideig e tisztséget, lévén hogy Habsburg József főherceg homo regiusként, vagyis a király teljhatalmú helytartójaként 1918. november 13-tól 16-ig, az őszi rózsás forradalom kirobbanásáig és Károlyi Mihály köztársasági elnökké válásáig állt hazánk élén. A sor másik végén Horthy Miklós található, aki 1920. március 1-én lépett hivatalába, amit 1944. október 16-ig viselt. Ehhez mérhető időtartalmat mondhat magáénak Losonczi Pál is, aki már a Magyar Népköztársaság élén állt, 1967 április 14-étől 1987 június 25-ig. A dobogó harmadik helyén pedig Dobi István található, aki 1952. augusztus 14-étől 1967. április 14-ig viselte hivatalát.
Áder Jánost 2012. május 2-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké. Második alkalommal 2017. március 13-án választották köztársasági elnöknek, így e két ciklusban összesen tíz évig volt Magyarország legfőbb közjogi méltósága.
Nyitó képünkön, Áder János köztársasági elnök a Víz- és Klímaügyi Vezetői Testület tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón az ENSZ genfi központjában 2022. március 8-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Forrás: hirado.hu
