Magyarország bruttó hazai terméke az első negyedévében a nyers adatok szerint 8,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján nyolc százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal emelkedett – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
– A gazdaság növekedése kifejezetten dinamikus volt, a várakozásokat érdemben meghaladta. Nemcsak az éves index volt kiemelkedő, de a negyedéves alapú bővülés is kedvezően alakult, azaz a gazdasági teljesítmény növekedése messze nemcsak az áthúzódó hatásoknak köszönhető. A bővülés széles bázison nyugszik, ahhoz a nemzetgazdasági ágak többsége hozzájárult, de legnagyobb szerepe az iparnak és a piaci szolgáltatásoknak volt.
Utóbbiban a béremelések és kormányzati transzferek hajtotta kiskereskedelemnek, illetve a koronavírushoz kapcsolódó tavalyi korlátozások miatt alacsony bázisról induló turizmusnak, továbbá a szállítás ágazatnak volt szerepe – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője.
Jelezte: az iparon belül a KSH az élelmiszeripart és a kőolaj-feldolgozást emelte ki – ez utóbbiban a Mol kedvező teljesítménye játszott szerepet, amelyet részben a növekvő volumen, részben a viszonylag olcsó beszerzési ár indokolhatott. – A részletes adatoknál érdekes lesz, hogy a beruházások, illetve a külkereskedelmi egyenleg pontosan hogyan hatott a gazdasági teljesítményre. Az első negyedéves adatokban tehát a háború hatása még nem érződik – ismertette.
– A vártnál kedvezőbb növekedés nyomán az éves bővülés mértéke is nagyobb lehet, meghaladhatja az öt százalékot. A következő negyedévekben kiderül, hogy a háború, illetve az infláció milyen hatást gyakorolnak a gazdasági teljesítményre, valamint, hogy az ezek által okozott károk mennyire fogják azt vissza. Ugyanakkor a kedvező adat nyomán az is megállapítható, hogy a költségvetés bevételei a vártnál kedvezőbben alakulhatnak, ami segíti az idei hiánycél elérését – tette hozzá.
– A robosztus teljesítménynek köszönhetően a hazai GDP növekedése az unió élén maradhatott, idén érdemben folytatódhat a felzárkózás. A bővülés közel hat százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet – nyilatkozta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Szerinte a következő negyedévekben már lassulás várható, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. Ehhez hozzátette:
Negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számítunk visszaesésre.
Forrás: Magyar Nemzet
Kiemelt kép: Pixabay
