Ahogy a karácsonynak és a húsvétnak, úgy a pünkösdnek is jelentése, vallási tartalma van. Egyrészt a pünkösd név eredetét, másrészt az ünnep üzenetét kell meghatároznunk. A pünkösd magyar neve a latin penta /öt/, illetve a görög pentékoszté /ötven/ szóból származik, tekintettel arra, hogy a húsvét utáni ötvenedik napon történt meg a csoda, a kereszténység születése.

Ennek megfelelően a pünkösd is mozgó ünnep, s a húsvét napjától függően május 10. és június 13. közötti vasárnapra esik. A pünkösd kétnapos ünnep, melynek napjai a vasárnap és a hétfő. Azt azonban tudni kell, hogy az ünnep húsvéthoz hasonlóan egy héten át tart, de a szombat és vasárnap a naptárban jelzett két ünnepi nap.

(A kommunista világban, mint minden más keresztény és nemzeti ünnepet, a pünkösdöt is igyekeztek tartalmától, összetartó erejétől megfosztani, törölni az emberek tudatából. Szerencsére nem sok sikerrel. Igaz, a pünkösdhétfő a zsinati reform után már nem külön egyházi ünnep, de számos keresztény országban munkaszüneti nap, így 1993 óta Magyarországon is az.)

Pünkösdkor a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg, ami a karácsony és a húsvét könnyen érthető története mellett a laikus ember számára nehezebben magyarázható meg. A Szentírásban az Apostolok cselekedetei 2,3 szövege így írja le a Jézus feltámadását követő ötvenedik napról.

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, (Szent Szellemmel) és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek (Szellem) adta nekik, hogy szóljanak.”

Az Újszövetség leírja, hogy miként szállt le azon a napon a Szentlélek a tanítványokra, amit Jézus Krisztus mennybemenetele előtt megígért nekik. A szeretettel teli, kiáradó Szentlélek megvilágosította, lelkesítette, tanította az apostolokat, akik ekkor értették meg igazán, ekkor váltak képessé arra, hogy tudják a missziós krisztusi parancsot teljesíteni. Péter tanításának hatására már azokban a napokban sokan megtértek, s ezekből a hívőkből alakult meg a jeruzsálemi ősegyház.

A Szentlélek eljöveteléről már Keresztelő János is beszélt, amikor azt jövendölte, hogy: „Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni.” (Máté 3,11)

Ismert, hogy Jézust a Jordán folyó vizében Krisztus unokatestvére, Erzsébet fia, János keresztelte meg. Ezt követően egy galamb szállt le Jézusra, mely galamb azóta is a Szentlélek ikonikus jelképe. Ezt láthatjuk azokon a keresztény művészeti ábrázolásokon, melyek a pünkösd témáját dolgozzák fel. Más megfogalmazásban, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének eredménye a Szentlélek, ami ennek az isteni szeretetnek a végpontja, a kiáradása. Ez az esemény új tartalommal töltötte meg a keresztény hívők Istenben és Jézusban megtestesülő hitét.

A magyarság döntő többsége – különösen az utóbbi három évtizedben – a pünkösd hallatán Csíksomlyóra gondol. Ez érthető, hiszen 1990-től kezdve az anyaországi magyarok tömegesen zarándokolnak a székelyek és csángók szent helyére, az Európa-szerte ismert kegyhelyre. Csíksomlyót a 16. század elején készült csodatevő Mária-szobor tette híressé. A 2,27 méter magas Napba öltözött asszony lába alatt a Hold, feje fölött a 12 csillagból álló koszorú foglal helyet. A királynő fején korona, jobbjában a jogar, bal kezével a kis Jézust tartja. A ferencesek templomát a századok során a Mária-szoborhoz fűződő számos csoda, legendák sora emelte a keresztény világ érdeklődésének középpontjába. Többek között megemlítendő, hogy amikor a tatárdúlás során a tatár vezér le akarta dönteni a szobrot, karja megbénult.

Amikor a templomot felgyújtották – ez több alkalommal is megtörtént – a szobor minden alkalommal sértetlenül vészelte át a pusztítást. Ugyanakkor a szoborhoz imádkozóknak, a köréje gyűlt híveknek védelmet, bátorságot adott. Batthyány Ignác erdélyi püspök 1798-ban csodatevőnek ismerte el a szobrot, ami azóta is töretlenül hitet, összetartozást kölcsönöz a Kárpát-medence magyarságának. A Mária-szobor elleni támadások a 20. században is folytatódtak. 1916-ban az Erdélyre törő románok elől kellett kimenekíteni a Madonnát, a század második felében pedig a kommunista rendszer üldözései miatt szorult be a pünkösd megünneplése a templom falai közé. Kevés olyan ország található Európában, ahol a Pünkösd, a kereszténység születését megtestesítő ünnep olyan rangot, olyan nagy figyelmet kapna, mint Székelyföld egyik vallási központja, Csíksomlyó.

Szerző: Bánhegyi Ferenc

Linkek:

A fenti képen a jeruzsálemi Mennybemenetel temploma, amelyben magyar felirattal is látható az ima (Szerző: Fleischer Ferenc)