De ki is az a Ricky Gervais, és mivel verte ki a transzlobbi biztosítékát?

A 60 éves brit humorista A Hivatal (The Office, 2001) című szituációs komédia révén vált ismertté, amelynek alkotója és főszereplője is volt, azóta számos nagy sikerű műsort írt és rendezett, mára pedig a világ egyik legismertebb humoristájává vált. Évente majd’ 32 millió fontot keres, nettó vagyonát 140 millió dollárra becsülik. 2019-ben debütált a Netflixen a Mögöttem az élet (After life) című sorozata, amely 3 millió dollár bevételt termelt, 2020-ban Hollywood krémjét küldte el melegebb éghajlatra a Golden Globe-gálán, most pedig itt a Természetfeletti és egyéb képtelenségek (SuperNature) című egész estés stand-up komédiája, amely rángógörcsöt okozott az LMBTQ-lobbi harcos aktivistái körében.

Gervais eddig sem a politikai korrektségéről volt ismert és kedvelt, jómagam a Golden Globe-on előadott felkonfjáért zártam végleg a szívembe, ahol is az est házigazdájaként arra buzdította a győzteseket, hogy hagyják ki beszédeikből a közhelyes politikai eszmefuttatásokat és kíméljék meg az embereket az uniformizált nézeteiktől.

„Nem vagytok abban a helyzetben, hogy leckéket adjatok a közönségeteknek. Semmit nem tudtok a való világról és a többségetek kevesebb időt töltött iskolában, mint Greta Thunberg. Fogadjátok el a díjat, köszönjétek meg az ügynökötöknek, Istennek, és tűnjetek a picsába.”

A videó nyelvismeret nélkül is beszédes, elég, ha a közönség soraiban székelő világsztárok kényszeredett mosolyára és döbbent arcára pillantunk.

És most itt a SuperNature, ez az egyórás tömény savazás, amely bár valamennyi társadalmi csoport szélsőségeseit pellengérre állítja, csak a transz-biztosítékot verte ki. Hát nem furcsa? Pedig Gervais szólt előre:

„Egy kicsit kezdünk átesni a ló túloldalára azzal, hogy ma már semmi sem számít őrültségnek, minden csak egy tünet, függőség, vagy preferencia, igaz? Levágathatnám a lábam, helyette felrakathatnék kerekeket, és babakocsiként identifikálhatnék… és ha azt mondanád rám, hogy őrült vagyok, akkor bigottnak számítanál.

Egy kicsit ósdi ez a vicc, de benne hagyom a műsorban, csak hogy bosszantsam vele az embereket. Mert ez az a rész, amitől meg fognak bántódni. Beszélhetek az AIDS-ről, a nemi erőszakról, a holokausztról, a rákról, a pedofíliáról, csak egy dologról nem: az identitáspolitikáról. Az egyetlen téma, amivel nem szabad viccelni manapság, az a transzkérdés. »Ők csak azt akarják, hogy fogadják el őket egyenlőként« – egyetértek. Pontosan ezért viccelődök rajtuk is.”

Ők viszont nem vették a lapot, s miután a műsor kikerült a Neflixre, az angol nyelvű közösségi médiát le is tarolta a menetrendszerű felháborodási hullám, amely a transzlobbival kapcsolatos bármilyen, nem ezerszázalékosan támogató megnyilvánulást kísérni szokott.

Az LMBTQ-ügyek negatív médiareprezentációja ellen küzdő amerikai civil szervezet, a GLAAD például rögtön közleményt adott ki a témában.

„Megnéztük a Netflixen Ricky Gervais új standupját, hogy nektek már ne kelljen. Tele van veszélyes, viccnek álcázott transzellenes kirohanásokkal, emellett a melegellenes retorikát is ontja magából, és pontatlan információkat terjeszt a HIV-ről”

– tweetelték a múlt héten.

A szervezet felhívta a figyelmet a Netflix azon irányelvére, miszerint a „gyűlölet vagy erőszak szítására irányuló” tartalmak nem engedélyezettek a platformjukon. Ugyanakkor a GLAAD szerint az „LMBTQ-ellenes tartalmak” (ide sorolják a szóban forgó műsort is) pontosan ezt teszik, és miközben a Netflix néhány (néhány???) úttörő LMBTQ-műsornak ad otthont, a humor kategóriába sorolt tartalmaknál nem hajlandó érvényt szerezni saját szabályzatának.

„Az LMBTQ közösség és szövetségesei világossá tették, hogy azok az úgynevezett komikusok, akik humor helyett gyűlöletet szítanak, és azok a médiavállalatok, amelyek platformot adnak nekik, felelősségre vonhatók”

– írták.

És akkor tegyünk egy kis kitérőt: a Netflix részvények árfolyama az első negyedéves adatok ismertetése után több mint 20 százalékot esett, rekordszámú előfizető mondta fel a szerződését Európában és az Egyesült Államokban, és elvesztették a 700 ezres orosz piacot is, ahonnan önként és dalolva vonultak ki. Az előfizetők elpártolásának persze számos oka lehet, mindenesetre a hivatalos közleményekben sehol sem szerepel a tartalom kérdése, az, hogy a Netflix kínálatában egyre nagyobb számban jelennek meg az LMBTQ-közösséget kiszolgáló műsorok és egyre kisebb számban az átlagos nézőt. Akinek van előfizetése, tudja, miről beszélek. Márpedig az átlagnéző, azaz a túlnyomó többség nem kíváncsi az érzékenyítésre, szabadidejében, a négy fal között esze ágában sincs genderpropagandát bámulni, helyette szórakozni akar, kikapcsolódni. Ricky Gervais stand-upja pedig mindezt – akár tetszik a transzlobbinak, akár nem – abszolút garantálja.

My National Comedy Award for Best Stand Show arrived today. It’s going on the shelf. Not sure where though. It’s fucking massive. #SuperNature. Fotó: Ricky Gervais Facebook oldala

Gervais sikere az őszinteségében rejlik, s a nyugati világ határain túl eleve értelmezhetetlen transzlobbinak érdemes volna végre eltűnődnie ezen. De komolyan: a harmadik világban, kezdetleges orvosi ellátás mellett, pláne anélkül, meddig maradna egy férfi transznő vagy egy nő transzférfi? Ki adagolná a hormonjait, ki végezné el a nemátalakító műtétsorozatát, vagy kinek panaszolná el a sérelmeit, ha a boltban nem a megfelelő névmást használná rá az eladó? Van ezeknek fogalmuk arról, hogy a világ társadalmainak többsége nagy ívben lesz@rja a transzlobbi törekvéseit, egyes helyeken pedig szimplán csak agyonvernék őket, ha gyerekek közelébe merészkednének? Persze Gervais ezt nem mondja, nem lép ki a Nyugat gondolkodási keretrendszeréből, azon belül veszi fel a harcot, már amennyiben harcnak minősítjük, ha valaki nyíltan, humorba csomagolva vállalja a véleményét.

Gervais egyszerűen önazonos, mellőzi a manírokat, a nézők pedig azért rajonganak érte, mert a vaskos poénok mélyén mindig ott az igazság. Nem társadalmi csoportokat céloz, hanem a társadalmi csoportok szélsőségeit; verbális karikatúrát rajzol, a sértés szándéka nélkül. Vagy azzal együtt. Nem mindegy? Ez az ő véleménye. Nyíltan vállalja ateizmusát, bár megjegyzem, az After Life című sorozata vegytisztán a keresztényi szeretetről szól, még ha egy-egy poén kedvéért a blaszfémiát is beveti. És egy hívő embert, aki nem bigott és nem bizonytalan a saját identitását illetően – mint például e sorok írója –, ez a legkevésbé sem zavarja.

A számok pedig nem hazudnak: amit Ricky Gervais csinál, az sokaknak tetszik, keveseknek meg nem. Utóbbiak a tiltás helyett akár el is kapcsolhatnának, mert ha jól tudom, senki sem tart pisztolyt a fejükhöz, hogy számukra ellenszenves tartalmakat nézzenek. Erről szólna ugyebár a véleménynyilvánítás szabadsága, ami bármily meglepő is a transzlobbisták számára, nem csak őket illeti meg. Vagy de?

Kiemelt kép: Képernyőfelvétel grafika a Netflix SuperNature című stand-upjából.