Akik éltek a kommunizmus idején, tudják, hogy ennek az eszmeiségnek hordozói ma is fellelhetők társadalmunkban, állami szervezeteinkben, hevesen „szorgoskodnak”. Szívós fajták, mutációkat képesek létrehozni, mint például az ultraliberalizmus köntösében megjelenőket vagy például a Soros vezényelte nyílt társadalomban jövőjüket látókat. Álmuk az egypártra épülő politikai globalizmus.-írja Csizmadia László a CÖF-CÖKA elnöke a Magyar Hírlapban

Megtanultuk, hogy az 1989 óta elhatározott rendszerváltoztatást karikacsapásként nem lehet befejezni, a folyamatosság kötelező érvényű. A társadalmi élet mindig új tényezőket hoz felszínre, ezekre a jogállamiság keretei között válaszokat kell adni.

Elfogadott Alaptörvényünk a demokrácia talaján követendő irányt szabott, hogy miként haladjunk a rendszerváltozáshoz vezető úton. Láthatjuk, hogy a kommunizmus gyökereiből előbújó vadhajtások a 2022-es országgyűlési választás előtt legitim Alaptörvényünk eltörlését elsődleges célpontnak tekintették. A megválasztott országgyűlési képviselők pártokhoz kapcsolódó arányokban küldetésként a törvények alkotói, amelyek felett az alkotmánybíróság őrködik. Az ellenzéki pártok hatalomra kiéhezett hordává alakulva, külföldi anyagi és médiasegítséggel már ötvenszázalékos többséggel is eltörölték volna a történelmi alkotmányunkra támaszkodó Alaptörvényünket.

A Soros György által szervezett brüsszeli bürokraták és a magyarországi álcivilek közösségei, az NGO-k munkaprogramjukká tették a szabad választások befolyásolását. Az Orbán-kormányt céltáblának állították. A jó kormányzás követőit és megalapozóját, a magyar emberek többségét azonban nem tudták palira venni. Az EBESZ felügyelete alatt saját csapdájukba estek.

Döntött a nép, most már egy huzamban negyedszer és alkotmányozó többséggel. Az ellenzék húsz év alatt, 2002–2022 között, mint a kígyó, ismét a farkába harapott. Eljutottak Gyurcsánytól Gyurcsányig. Az eredmény: vezérükkel együtt buktak. Három a magyar igazság, egy a ráadás, innen nincs visszaút. A politikai globalizmus imádata, a pártpluralizmus gyakorlatának elárulása kinyitotta a választók szemét, tiszta vizet öntött a pohárba. A sok „kis-Gyurcsány” napjainkban egymás szemét vájja ki. Elfelejtették, hogy mire kaptak bizalmat, felhatalmazást a választóktól. Az ellenzéki pártvezetők kakasviadala zajlik, néha tyúkanyók is kotkodálnak.

A magyar emberek többsége és megválasztott kormányunk egyre egységesebb. Közös erővel verjük vissza a kívülről érkező támadásokat, amelyek épp olyan veszélyesek, mint a Júdás-pénzekért hajlongó ellenzéki senkiháziak cselekedetei.

A NER magasabb fokozatba kapcsolt. Régi-új kormányunk szerint rend a lelke mindennek. Rend, rendszer, rendszeresség. Fegyelmezett, felelős munkavégzés fent és lent. Ily módon megvédhetjük a családtámogatásokat, a rezsicsökkentést, a fiatalokat és a nyugdíjasokat kiemelten megbecsülhetjük. Kimaradhatunk a háborúból, nem leszünk játékszerei a nagyhatalmaknak, hirdethetjük, hogy Európa válassza önmagát.

A szubszidiaritás minden szinten az érdekvédelem demokratikus eszköze. A legkisebb társadalmi és gazdasági közösség, a család szervesen kapcsolódik a körülvevő munkaadói, intézményi és vállalati rendszerekhez. A családokra közvetlenül hat a munkaadókkal szerződött viszonyuk. Érdekeik megvédésére ma már alkalmatlanok a Kádár-rendszerben kialakult, majd megcsontosodott szakszervezetek. Vezetőik többsége megélhetési káder, legtöbbször saját egzisztenciájának őrzője. Elherdálták a SZOT egykori vagyonát, hatalmi érdekeik szerint osztották fel, céljuk az volt, hogy ne jöhessen létre a pártpolitikai mezőtől és posztkommunista erőktől független, autonóm szakszervezeti mozgalom. Ma is erősen kötődnek a már baloldalinak nem nevezhető, MSZMP-ből kialakult utódpártokhoz, az MSZP-hez és a DK-hoz.

A magyar családok elsődleges érdeke a keresztény–nemzeti–konzervatív szociális szempontú ideológia megőrzése. Intézményi és vállalati érdekvédelmüket a 2012-es évi I. törvény XXI. fejezete, amely a szakszervezeti jogokról szól, érdekképviseleti jogot, véleményezési jogot, a munkahelyre való belépési jogát stb. szabályozza, ma már köszönőviszonyban sincs a munkahelyi problémák kezelésével. Új törvényalkotás kapcsán fokozni kell a munkavállalók érdekvédelmét. Biztosítani kell a családbarát munkahelyek kialakítását és kötelező feladatát. A szubszidiaritás elve alapján az érdekvédelmet a munkahelyi közösségekre kell bízni.

Az intézmények és cégek teljesítménye meghatározó módon függ a munkahelyi béke megőrzésétől és a gondoskodó állam szerepvállalásától.

Az eredmény jól működő gazdaságban a társadalom minden tagjának gazdagodását jelentheti. Az állam észszerű beavatkozásával a tulajdonosi és a munkavállalói érdekek szinkronizálhatók. Az állami támogatással újonnan létesülő beruházások teremtsenek családbarát közösséget. A magyarországi adófizetők jóvoltából a világ egyik legvonzóbb beruházási területévé léptünk elő. Kormányunk döntése szerint sorra alakulnak állami támogatással létesülő kül- és belföldi vállalkozások, amelyek mindannyiunk javára a GDP növekedését jelentik.

A tulajdonosok és munkavállalók közös érdeke az olyan családbarát munkahelyek működtetése, amely az intézmény és vállalatok eredményességét optimalizálja. Ez nemcsak a béreket érinti, hanem a tulajdonosok és munkavállalók helyi érdekközösségének összehangolt együttműködését, amellyel fokozhatják a cél elérését, az eredményességet, és a dolgozók kapcsolódó hűségét. Meg kell szüntetni azt a tűrhetetlen állapotot, amely pártérdekű célok elérésére a munkavállalókat az utcára szólítja, és az ország gazdasági működésének bomlasztására az Országgyűlésben elfogadott éves költségvetéssel szemben nem megalapozott sztrájkköveteléseket helyez kilátásba. Uszításokkal szakszervezeti ágazati szintre emelik – sokszor hazug érvek és adatok alapján – a dolgozók elégedetlenségét.

A munkaadók és munkavállalók között újszerű érdekeket messzemenőkig figyelembe vevő munkavállalói érdekközösséget kell teremteni. Ennek alapja, hogy mindkét fél, a tulajdonos és a munkavállaló összehangolja érdekeit. Információáramlással, közös asztalnál a konfliktusok kialakítása előtt megtalálják a konszenzust. Az intézmény vagy cég jövője elsődleges szempont. A jövőt célzó befektetések a tulajdonosok anyagi hozzájárulásával biztosítják a munkavállalók és azok családjainak jobb körülményeit, például az oktatás, sport, egészségmegőrzés területén.

Ez a szociális szemlélet a gondoskodó állam és a tulajdonos elkötelezettségét fejezi ki a családok jövőjének jobbá tétele érdekében. A keresztény–nemzeti–konzervatív szemlélet megvédése és erősítése az Európai Unióban egyre jobban teret nyer. Így például Olaszországban az UGL vagy Spanyolországban a SOLIDARIDAD szakszervezet egyre népszerűbb, mert követi az eddig felvázolt érdekvédelmi szisztémát.

Kérjük olvasóinkat osszák meg másokkal is Csizmadia László írását!

Forrás: Magyar Hírlap/Csizmadia László

Kiemelt kép