A magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: „elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését” – mondta Szili Katalin Barcson szombaton.
A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a Somogy megyei városnak a trianoni békeszerződés 102. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségén fontos iránytűnek nevezte a nemzeti összetartozás napjáról 2010-ben hozott országgyűlési határozatot és az alaptörvényt is, amely a korábbi alkotmánnyal ellentétben nem a „felelősséget érez”, hanem a mindennapi odafigyelésről, támogatásról, együttműködésről szóló „felelősséget visel” kifejezést használja a határon túli magyarsággal összefüggésben.
Nem tudjuk visszafordítani a történelem kerekét, de tompítani lehet azon, ami a trianoni fájdalmakat kíséri, a kultúra, a hagyomány, az identitás és a nyelv összeköt bennünket még akkor is, ha nemzettársaink, akár a Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, vagy itt lent, Baranya-Somogy határán a határon túlra szakadtak – közölte.
Szili Katalin Kossuth Lajost idézve azt mondta,
veszve csak azon nemzet lehet, amelyik lemond önmagáról. A miniszterelnöki megbízott hangoztatta: „mi nem mondunk le önmagunkról”.
A magyar nem kudarcos, hanyatló nemzet, hanem olyan, amelyben nemcsak az önbecsülés, hanem a tartás is megvan, és ez hosszú távon erőforrást jelenthet számára ebben a világban – fogalmazott. Hozzátette: ez az erőforrás segíthet abban, hogy a magyarság a jövőben is békében és biztonságban tudjon élni.
Forrás: Magyar Nemzet
Kiemelt kép: MTI
