Bár a címbeli idézet a vörös gróftól Károlyi Mihálytól származik, akinek lelkén szárad a történelmi Magyarország feldarabolása és a Trianoni nemzethalál – és aki majd saját árulásának következményeit látva így sóhajtott fel Szatmárnémetiben: nem, nem soha, ez a jelszó a magyarok lelkében mégis gyökeret eresztett. Ez a mottója annak a négyrészes filmóriásnak is, melyet Jelenczki István készített és hétvégén újra látható az Uránia Nemzeti Filmszínházban
A Nem, nem, soha – Isten az igaz ügyet nem hagyja el című alkotást két részletben, június 11-én és 12-én láthatja a közönség.
A Magyar Örökség-díjas és MMA Nagydíjas filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Jelenczki István a békediktátum aláírásának századik évfordulójára készítette dokumentumfilmjét, amelynek díszbemutatójára akkor – a pandémia miatt – csak online kerülhetett sor. Most hétvégén azonban bárki számára újból lehetőség nyílik a megtekintésére. Június 11-én 17.30-tól a négyrészes alkotás első két – Magyarország Archiregnum, valamint Nemzetgyilkossági gyakorlat című – része; június 12-én 17.30-tól pedig a Folyamatos Trianon című harmadik, illetve a Magyar Feltámadás címet viselő negyedik része látható majd.
A film önerőből, öt éven keresztül készült, és szervesen illeszkedik a rendező korábbi alkotásainak sorába. Az Igazság soha nem késő, a Háború a nemzet ellen, a Népek Krisztusa, Magyarország, az Égi Élő Igazság vagy az Ön-Tér-Kép – de folytathatnánk a sort – a magyar nemzettel szemben elkövetett igazságtalanságok, a nemzeti múlt eltagadása ellen emel hangot, ugyanakkor apró részletességgel tárja fel a körülményeket, az okokat és a következményeket, valamint az igazságtétel lehetőségeit. Nincs ez másként a Trianon-film esetében sem.
Alcímként Jelenczki István az „Isten az igaz ügyet nem hagyja el” mondatot, II. Rákóczi Ferenc fejedelem gondolatát választotta.
Mint mondja, a magyar nemzetet a történelem folyamán többször próbálták már megsemmisíteni; ez a törekvés pedig a trianoni nemzetcsonkítással érte el a csúcsát, amely – úgy véli – nem is nemzetgyilkossági kísérlet, hanem maga a gyakorlat volt. Ez pedig – a rendező elmondása szerint – a mai napig is zajlik a háttérben. Sokszor emlegeti a magyarság „csak azért is és mégis” magatartását, amely népünket minden megpróbáltatás ellenére a mai napig megtartotta a Kárpát-medencében.
Azonban „látványosabb lenne a megmaradásunk folyamata, ha minél többen ébrednének rá, hogy az országot nem a pártok – melyek képviselői a nemzet szolgái – hanem az állampolgárai tartják meg” – hívja fel a figyelmet az alkotó, aki szerint Trianont először mindenkinek saját magában kell ledöntenie.
Tőlem nem vették el az elcsatolt területeket, mert nincs olyan égi és földi hatalom, ami elvehetné tőlem azt, ami az enyém. Ez ad, adhat esélyt a mindenkori magyar kormánynak és a nagyhatalmaknak, hogy azt a bűnt, amit elkövettek ellenünk, jóvátegyék. Történelmi időkben csak így vehetjük vissza azt, ami öröktől fogva a miénk volt, és az lesz – állítja Jelenczki István.
A filmben olyan neves szakértők szólalnak meg, mint Raffay Ernő történész, Bagdy Emőke pszichológus, Babucs Zoltán hadtörténész, Csere Péter jogász, Domonkos László író, újságíró, Popély Gyula felvidéki magyar történész, az MTA doktora, Szidiropulosz Archimédesz történész, szociológus, Vincze Gábor történész, Bogár László közgazdász, Kahler Frigyes jogász, jogtörténész, Tóth Zoltán József alkotmányjogász, jogtörténész, valamint Zinner Tibor jogtörténész.
Forrás: magyarnemzet.hu
Kiemelt kép: Jelenszky István