A gazdasági növekedés nemcsak az adósságcsökkentést szolgálja, hanem az ország gazdasági szuverenitásának megőrzését is – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. Kiszelly szerint mivel sok európai országban egyre drágább a benzin, Brüsszel nem kockáztathatja, hogy a magyar példát akarják követni Nyugaton is.
Kiszelly Zoltán az Origónak elmondta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete visszatérést mutat ahhoz a sikeres gazdaságpolitikához, ami már az első Orbán-kormány idején és 2010 óta is működött.
Ezért is küzdött a miniszterelnök Brüsszelben: ha van orosz energia, akkor van gazdasági növekedés, és így az emberek jóléte sem csökken akkora mértékben. Ennek előfeltétele az orosz energia.
Az igazgató szerint a gazdasági növekedés ráadásul nemcsak az adósságcsökkentést szolgálja, hanem az ország gazdasági szuverenitásának megőrzését is.
A kormány költségvetési hiánycélja jövőre 3,6 – azért, hogy Magyarország idővel a 3 százalékos hiánycélt tudja teljesíteni. Ez azért is fontos, hogy Brüsszel ne tudjon túlzottdeficit-eljárást indítani – tette hozzá Kiszelly Zoltán. A politikai elemző az Origó kérdésére elmagyarázta: a magyar gazdasági növekedés alapja, hogy
Magyarországon egy kiegyensúlyozott, fegyelmezett költségvetési politika van, míg a legtöbb nyugat-európai ország kihasználja, hogy Brüsszel felfüggesztette a konvergenciakritériumokat, és továbbra is adósságból fedezi a jólétét, míg ha ezeket módosítják majd, akkor azokban az országokban megszorításokra lesz szükség.
Az árstoppal az alapvető élelmiszerek és az üzemanyag árát teszi elérhetővé a kormány a magyar állampolgárok számára. Többek között ezzel is próbálja lassítani a kormány az inflációt – ecsetelte az Origónak.
A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az orosz energia embargója kapcsán kijelentette:
„Tény, hogy Brüsszel végleg le akar válni az orosz energiáról. A magyarok többsége a Covid előtti szinthez akar visszatérni, a brüsszeli bürokraták és a globalisták (mint Frans Timmermans, aki kivezetné a benzines és dízeles technológiát) pedig a Covid előtti szint harmadához.”
Ha Magyarország egy alternatívát kínál, miszerint az orosz energia marad, és akkor lehet elérhető árú benzint biztosítani, ezt tönkre kell tenniük a brüsszelieknek azért, hogy ezt a működő megoldást kiiktassák – tette hozzá.
Kiszelly Zoltán arra is rávilágított, hogy miért nem érdeke Brüsszelnek, hogy minél több ország kövesse a magyar példát:
Mivel sok európai országban egyre drágább a benzin, nem kockáztathatják, hogy a magyar példát akarják követni nyugaton is, ezért kell ezt tönkretennie Brüsszelnek. Minél drágább lesz az üzemanyag nyugaton, annál nagyobb lesz a magyar alternatíva vonzereje.
A rezsivédelmi és honvédelmi alap jelentősége kapcsán a politikai elemző így fogalmazott:
Az energiainfláció már tavaly ősz óta tart, és a rezsicsökkentés ez ellen is megvédi a magyar háztartásokat. Miután az energia ára drasztikusan növekszik ezen globális okok miatt, ezért egyre nagyobb a különbség a lakossági és a világpiaci ár között. Ezt a különbséget az extraprofitból finanszírozza a kormány.
Nem a kormány költi el, hanem így tudják olcsóbban adni a lakosságnak az energiát. Ezért is fontos a rezsivédelmi alap, amit az extraprofitból finanszíroznak. Egy igazságos tehermegosztást látunk, miszerint az extrán jövedelmező szektoroknak is részt kell vállalni most éppen a rezsiköltségek támogatásában
– szögezte le Kiszelly Zoltán az Origónak adott interjújában, melyet a Magyar Nemzet szemlézett.
Forrás és teljes cikk: Magyar Nemzet
Kiemelt kép: Polgári Szilvia
