Putyin a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon elhangzott beszédét követően a nyugati sajtóban, a The National Interest hasábjain elsőként jelent meg egy olyan 15 pontból álló, átfogó békejavaslat, amely nem elodázni kívánja a vitás kérdéseket, hanem végleges megoldást kínál a háború befejezésére.
Már több mint száz nap telt el azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ennek ellenére még nem látjuk a háború végét, amely hónapokig, ha nem évekig elhúzódhat, további tízezrek halálához, valamint városok pusztulásához vezetve, és tovább súlyosbítva a humanitárius válságot. Ez a háború a második világháború vége óta a legnagyobb menekültválságot eredményezte, becslések szerint csaknem ötmillió ukrán hagyta el az országot, és további nyolc millióan hagyták el otthonukat Ukrajnán belül. Ezek elképesztő számok, amelyek azt jelentik, hogy Ukrajna állampolgárainak eddig több mint egyharmada volt kénytelen elhagyni az otthonát. Zelenszkij ukrán elnök nemrég kijelentette, hogy az orosz erők jelenleg Ukrajna területének 20 százalékát ellenőrzik.
Míg a nyugati sajtó továbbra is tévesen hangoztatja azt, hogy Ukrajna megnyerheti ezt a háborút, Lloyd Austin védelmi miniszter jelezte, hogy Oroszország fokozatosan halad katonai céljainak elérése felé. Egy friss nyugati hírszerzési jelentés szerint annak ellenére, hogy az Egyesült Államok évente négyszer-ötször több katonai segélyt nyújt Ukrajnának, mint amennyit Kijev a fegyveres erőire fordít, Ukrajna elveszíti a donbászi csatát, és „szélsőséges veszteségeket” szenved el. Kifogy a lőszer, a csapatok egyre demoralizálódnak, sokan dezertálnak. Az ukrán tüzérség csapásmérő képessége huszonöt kilométeres hatótávolságra korlátozódik, míg az oroszoké ennek a tizenkétszerese. Azt is megállapították, hogy Ukrajna alkupozíciója meggyengült, mivel Oroszországban több, mint tízszer annyi hadifogoly van, mint Ukrajnában. A titkosszolgálati jelentés a következőképpen zárul: „Egyértelmű, hogy egy hagyományos háborút nem lehet megnyerni, ha kevesebb a lőszer és kisebb hatótávolságúak a fegyverek, mint az ellenségnek.”
Miközben elismerte az orosz nukleáris eszkaláció kockázatát, Joe Biden nemrég kifejtette, hogy az Egyesült Államok nem törekszik közvetlen háborúra Oroszországgal, és nem támogatja Putyin megbuktatását sem. Miután a múlt hónapban deklarálta, hogy célja Oroszország meggyengítése és háborús képességének megsemmisítése, most azt állítja, hogy az Egyesült Államok katonai segítségének célja Ukrajna megerősítése egy kedvezőbb béke megkötésére.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának esetleg át kell-e adnia területének egy részét az Oroszországgal kötött béke keretében, Biden nem zárta ki ennek a lehetőséget.
Az alábbi 15 pontos békejavaslatban
a legjobb és legreálisabb feltételek szerepelnek, amelyekben Ukrajna reménykedhet.
Egy ilyen tárgyalásos kompromisszumot Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország és Izrael közvetíthetne, utána pedig sor kerülhetne minden katonai művelet leállítása és a teljes orosz katonai erő kivonása Ukrajnából a Donbász régión kívül. A javaslat foglalkozik Oroszország legsürgetőbb biztonsági aggályaival is, miközben a NATO-tagok biztonságának fokozását szolgálja az Oroszországgal való jövőbeni konfliktus esélyeinek csökkentésével.
- Ukrajna módosítja alkotmányát, hogy végérvényesen semleges legyen. Függetlenségét, semlegességét, nemzeti szuverenitását és területi integritását az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagjai garantálják, attól függően, hogy Ukrajna betartja-e a béke-megállapodás feltételeit. Cserébe Oroszország elismeri az ukrán kormány legitimitását, és lemond azon szándékáról, hogy a jelenlegi vezetést oroszbarátra cserélje.
- Ukrajna elismeri Oroszország 2014-es újraegyesítését a Krímmel, és lemond minden szándékáról, hogy azt erőszakkal vagy más módon visszaszerezze.
- Oroszország minden katonai erejét visszavonja, beleértve Harkov, Zaporizzsja és Herszon megyéket is, kivéve a Donbász régiót, ahol az Oroszország és Ukrajna közötti új ellenőrzési vonalat a béke megkötésekor fennálló határvonalra módosítják.
- 2022 szeptemberéig népszavazást tartanak a teljes Donbász-régióban, beleértve Luhanszk és Donyeck megyét is, arról, hogy állampolgáraik függetlenedni kívánnak-e, vagy inkább visszatérnek Ukrajna irányítása alá. A népszavazást Luhanszk és Donyeck megyék kormányai bonyolítják az ENSZ vagy más semleges nemzetközi szervezet jelenlétével. Abban az esetben, ha állampolgáraik többsége az Ukrajnában maradás mellett szavaz, a régiót véglegesen demilitarizálják, valamennyi orosz és ukrán csapat kivonásával. A korábbi Minszk II. megállapodás szerint Ukrajna alkotmányát is módosítani kell az orosz ajkú (és más – a szerk.) kisebbségek jogainak garantálása érdekében. Ha azonban a Donbász-régió a függetlenség mellett szavaz, az összes ukrán csapatot ki kell vonni. Az orosz csapatok csak akkor maradhatnak, ha a Luhanszki és a Donyecki Köztársaság kormánya felkéri erre. A népszavazás eredményétől függetlenül Ukrajna beleegyezik abba, hogy ismét hivatalos nyelvévé tegye az oroszt.
- Oroszország támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét.
- Ukrajna véglegesen felfüggeszti kapcsolatát a NATO-val (katonai kiképzések, közös hadgyakorlatok, a NATO-fegyverszállítmányok, kivéve a kézi lőfegyvereket), továbbá megtiltja NATO-csapatok állomásoztatását, illetve bázisok létesítését a területén. Ukrajna beleegyezik abba is, hogy megszünteti tagságát a NATO Békepartnerség programjában, és felmondja az Egyesült Államokkal kötött 2021. novemberi stratégiai partnerségi megállapodását.
- Ukrajna szárazföldi haderejét legfeljebb 150 000 aktív szolgálatot teljesítő katonára, és legfeljebb 100 000 tartalékos katonára csökkenti.
- Ukrajna vállalja, hogy orosz felügyelet alatt megsemmisíti valamennyi „csapásmérő rendszerét”, továbbá kifejezetten tiltja fegyverrendszerek fejlesztését vagy beszerzését. De meg kell tiltania tömegpusztító fegyverek fejlesztését is, beleértve a nukleáris és biológiai fegyvereket, vagy a vegyi fegyvereket, és leállítja mind a huszonhat, az Egyesült Államok által finanszírozott biológiai kutatólaboratóriumát a megállapodás aláírását követő hat hónapon belül, és lehetővé teszi az orosz ellenőrök számára, hogy beléphessenek a laboratóriumokba, illetve biztosítsák azok bezárását.
- Minden hadifoglyot, menekültet és fogságban lévő polgári személyt a Genfi Egyezmény rendelkezései szerint kell visszaküldeni saját országába.
- Egyik fél sem fizet jóvátételt, és nem fordul nemzetközi bírósághoz a háborús bűnök ügyében.
- Az Egyesült Államok és az Európai Unió megállapodik abban, hogy gazdasági támogatást nyújt Ukrajna újjáépítéséhez.
- A megállapodás aláírását követőek a diplomáciai kapcsolatok mind Oroszország és Ukrajna, mind Oroszország és a NATO-országok között helyreállnak.
- A megállapodás mindkét fél általi végrehajtását követően az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat azonnal hatályon kívül kell helyezni, és minden lefoglalt (állami és magán) vagyont, illetve gazdasági eszközt vissza kell adni orosz tulajdonosaiknak, feltéve, hogy Oroszország betartja a feltételeket, és a felek megállapodnak a kereskedelmi kapcsolatok normalizálásában az aláírást követő 12 hónapon belül.
- Az Egyesült Államok és a NATO írásos garanciát ad arra vonatkozóan, hogy a NATO soha nem fog kelet felé terjeszkedni további volt szovjet tagköztársaságokba vagy Oroszország határai mentén (azaz Finnországba). Ezért a garanciákért cserébe Oroszország beleegyezik Svédország NATO-csatlakozásához, valamint bármely más olyan európai ország felvételébe, amely nem határos Oroszországgal, és csatlakozni kíván a szövetséghez.
- Oroszország és a NATO megállapodnak abban, hogy megbeszéléseket kezdenek Oroszországnak Európa biztonsági architektúrájába való felvételéről, megújítják a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött szerződést, és tárgyalásokat folytatnak a Hagyományos Fegyveres Erőkről Európában (CFE) szóló szerződésről. A CFE-szerződést követő megállapodás csökkenti az amerikai, nyugat-európai NATO és orosz csapatok és bázisok számát Kelet-Európában. Ez magában foglalja a NATO-hoz 1999 után csatlakozott összes nemzetet, valamint Fehéroroszországot és Ukrajnát, és mindkét oldalon 9000 fő alá csökkentik a csapatok számát. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha Oroszország csökkenti vagy megszünteti katonai jelenlétét Fehéroroszországban, és tiszteletben tartja az Ukrajnával kötött béke-megállapodás feltételeit, az Egyesült Államok és a nyugat-európai NATO-tagok is csökkentik vagy felszámolják csapataik bázisait a balti államokban, Lengyelországban, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában, arányossá téve az orosz csapatok fehéroroszországi kivonását. Mindez potenciálisan állítja vissza Kelet-Európát a 2016. júliusi varsói csúcs előtti status quo-hoz.
Előnyök
Ha a Donbász-régió a függetlenségre szavaz, ez az orosz invázió előtt birtokolt ukrán terület mintegy 6,5 százalékának elvesztését jelentené. A legtöbb tengerparti terület azonban, amelyet Ukrajna a békeszerződésből visszaszerezne, kárpótolná Kijev veszteségét.
Tekintettel arra, hogy Kijevnek nincs valós reménye arra, hogy katonailag visszaszerezze az elvesztett területeket, sokat nyerhetne egy „föld a békéért” megállapodással.
A tárgyalásos béke több ezer, ha nem több tízezer ukrán állampolgár életét menti meg, megkímélve városaikat a további pusztulástól, és lehetővé teszi utak, hidak, iskolák és kórházak újjáépítését. Az újjáépítés költségét 600 milliárd dollárra becsülik. Bár a háború miatt az ukrán vállalkozások felét bezárták, a béke-megállapodás lehetővé teheti, hogy újra megnyíljanak, és ukránok milliói térhessenek vissza dolgozni. Egyúttal véget vetne Oroszország fekete-tengeri tengeri blokádjának, és helyreállítaná az ukrán nemzetközi kereskedelmet, miközben lehetővé tenné, hogy a közel 13 millió menekült többsége hazatérjen.
Végül pedig a háború mielőbbi befejezése megakadályozná Ukrajna bruttó hazai termékének 60 százalékos csökkenését; ez történne ugyanis, ha a háború az év végéig folytatódna. Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke arra ösztönözni a háborús feleket, hogy a lehető leghamarabb tárgyaljanak a békéről, és elkerüljék az orosz taktikai atomfegyverek bevetését Ukrajna vagy más NATO frontvonalbeli állam ellen.
A szankciók békét követő feloldása valószínűleg a gazdasági enyhülést is elhozná az amerikaiaknak az üzemanyag-, élelmiszer- és energiaárak jelentős csökkenésével. De csökkentené a globális élelmiszerválság súlyosságát is, amely emberek millióit fenyeget a kitett országokban.
Ukrajna tárgyalási pozíciója annál gyengébb lesz, minél inkább halogatja a tárgyalásos békét (azaz minél később beszéli rá a Biden-adminisztráció és NATO-szövetségesei), mivel katonai és területi veszteségei folyamatosan nőnek.
Ha Zelenszkij úgy dönt, hogy nem tárgyal a békéről, elveszítheti a teljes Donbász-régiót és Herszon megyét, miközben Putyin a Fekete-tenger partvidékének 70 százalékát megtartja – ezt világossá is tette. Az egyik orosz tábornok pedig az is kijelentette, hogy Moszkva offenzívát indít majd Odessza elfoglalására, elvágva ezzel Ukrajnát a Fekete-tengertől, illetve tovább gyengíti az ország gazdasági és területi biztonságát. Mindezek alapján az Egyesült Államoknak és Ukrajnának is nemzeti érdeke a háborút lezáró béke mielőbbi véglegesítése.
***
Pyne írása több szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt világossá teszi, hogy az orosz fél „nyerőszériája” permanens, ezért nagyon sok múlik a békekötés időzítésén. Érezhetjük azt is, hogy bár az „ajánlat” első blikkre méltányosnak tűnik az oroszok felé, valójában olyan területeket tartana ukrán kézen, amelyeken jelenleg is harcok folynak, s jó eséllyel kerülnek hamarosan orosz kézre. Végül pedig, mintegy mellékesen, elismeri az amerikaiak által fenntartott biológiai kutatólaboratóriumok létét, ami a háború elején heves (etimológiai) vitákat váltott ki az USA-ban. Ez az írás mégis megszületett, a szerkesztő jóváhagyta, a főszerkesztő útjára engedte, s még napokkal a megjelenése után is vezette a portál olvasottsági listáját.
Fotó: Orosz Külügyminisztérium / Alexander Kryazhev/POOL/TASS
