Ismét korlátozások nélkül rendezhették meg az Ezer Székely Leány napját. Hagyományosan július első szombatján tartják az Ezer Székely Leány Napja ünnepséget a Csíksomlyói nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. A rendezvényt több mint 80 éve a székely népviselet és a katolikus vallás megőrzésnek a szándéka hívta életre.
Az ünnepség ma is székelyföldi kulturális örökségének, a népdal, a néptánc, a népzene és a népviselet megőrzésének és továbbadásának, valamint a hagyományőrző csoportok és előadók találkozásának kíván lehetőséget teremteni.
A 91. rendezvény házigazdája Csíkpálfalva és Csíkdelne községek nevében Ferencz Csaba polgármester elmondta: öröm számára, hogy két év után teljes pompában ünnepelhetünk. Szerinte ezzel a rendezvénnyel is »a megmaradásunkért harcolunk, hiszen ez a mi örökségünk«, mivel sokan próbálják azt állítani, hogy Székelyföld nem létezik.
Korodi Attila Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy a mai világunkban is fontos a keresztény gyökereink, hagyományaink megőrzése. „Nem véletlen, hogy annak idején a Szociális Testvérek Közössége, a Katolikus Nőszövetség és Domokos Pál Péter pont ide, a Hármashalom oltárhoz hívta a résztvevőket. A rendezvény ma már egy igazi kulturális közösségi élmény, de annak idején az volt a cél, hogy megőrizzék a katolikus vallást, illetve hazacsalogassák az idegenben dolgozó lányokat. Szerinte az Ezer székely Leány Napja és az azt megelőző viselet napja az az ünnep, amely lehetőséget teremt számunkra, hogy megálljunk, magunkra vegyük őseink viseletét, elénekeljük az ősi dallamokat, imádkozzunk, és a muzsikusok által húzott ősi ritmusokra közösen dobbanjon a lábunk és a szívünk. „Lehetőséget teremt arra, hogy megéljük, bár különbözőek vagyunk, akárcsak a székely népviselet különböző fajtái, összetartozunk. Lehetőséget teremt arra, hogy megtapasztaljuk a hagyomány és a hit megtartó erejét. Olyan eszközök ezek, amelyek, történjen bármi a világban, mindig a részünk lesznek, mindig velünk maradnak, és mindig feltöltenek. Sokszor mondjuk, nem a ruha teszi az embert, de nem mindegy, hogy mit vesz fel. Kicsit így van ez a viselettel is. Abban a pillanatban, hogy magunkra öltjük, legyen akár csak az ing, a mellény vagy egy szoknya, megváltozunk. Kicsit egyenesebb lesz a tartásunk, kicsit méltóságteljesebben viselkedünk, kedves mosollyal köszönünk annak, aki viseletben jön szembe velünk. Arról nem is beszélve, hogy amikor megszólal az imádság, az ének és a zene, akkor igazán szárnyal a lelkünk. Hagyományainkra, közösségünk megtartó erejére elmondhatatlanul nagy szükségünk van – emelte ki Csíkszereda polgármestere.
Forrás: Székelyhon; Fotók: Veres Nándor
