Alig egy hónapja jelent meg a „Majomhimlő: üzleti célú hisztériakeltés folyik” című cikkünk, amelyben leírtuk, hogy az „esetleges” majomhimlő kirobbanását már 2019 márciusában szimulálták, pedig akkor még nyoma sem volt. Jogos volt tehát a kérdés: vajon miért éppen a majomhimlőre esett akkor a választás? Miért rendelt meg idén májusban az Egyesült Államok 13 millió (!) vakcinát 119 millió dollárért?

Azt kérdeztük: ha egyszer a majomhimlő „normális esetben” simán megúszható fertőzés, az FDA által jóváhagyott ellenszere is van (a dán Bavarian Nordic biotechnológiai vállalat gyártja és a márkaneve: Jynneos), valamint a terjedési sebessége össze sem hasonlítható a COVID-19-el, mire föl ez a hisztéria?

E hét elején a kérdések csak gyarapodtak, hiszen – mint olvashatták – a WHO vezetője nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki a majomhimlő kapcsán.

Pedig a májusi kitörés óta eddig mindössze csak öten haltak bele a fertőzésbe, körülbelül 16.000 fertőzött közül; igaz, évekkel korábban, Afrikában néhány százan, de erre mindjárt visszatérünk.

„Sok tudós kételkedik abban, hogy egy ilyen bejelentés hozzájárulna a járvány megfékezéséhez, mivel a legfrissebb eseteket regisztráló fejlett országok már most is gyorsan leállítják a járványt”

– írta ezzel kapcsolatban a kanadai CTVNews.

A cikk így folytatódik: „Ha a WHO-t valóban aggasztja a majomhimlő terjedése, évekkel ezelőtt összehívhatták volna a sürgősségi bizottságukat, amikor 2017-ben újra felbukkant Nigériában, és senki sem tudta, miért lett hirtelen több száz esetünk” – mondta Oyewale Tomori, egy nigériai virológus, aki több helyen is dolgozik, többek között a WHO tanácsadó csoportjában. „Kicsit furcsa, hogy a WHO csak akkor hívta meg a szakértőit, amikor a betegség fehér országokban is megjelent” – tette hozzá.

A cikkben van egy igen érdekes mondat is, amely szerint a „fehér országokban” az afrikai vírusnak már egy módosult mutációja terjedt el, amely sokkal kevésbé veszélyes.

A nigériai virológus ezzel magyarázta, hogy a világ többi részén alig van haláleset. Alexandra Phelan, a Georgetown Egyetem globális egészségügyi jogásza szerint is „igazságtalan és etikátlan egy eseményt csak akkor rendkívülinek tekinteni, ha az most a magas jövedelmű országokban történik.”

Egy kimondottan orvosi szaklap, a BMJ.com cikke szerint igaz, hogy a Fehér Ház június 28-án bejelentette, országszerte több tízezer vakcinát küld szét klinikáknak a járvány megfékezése érdekében.

Csakhogy tavaly november végéig az USA-ban mindössze 306 esetet regisztráltak és senki sem halt bele.

A cikkben szintén beszélnek a mutációkról.

„A portugál kutatók által vezetett és a Nature Medicine folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a vírus a vártnál több mutáción ment keresztül.”

Salim Abdool Karim epidemiológus és a dél-afrikai KwaZulu-Natal Egyetem rektorhelyettese szerint a WHO globális vészhelyzeti bejelentése nem jelent túl sokat, mert nincsenek eszközei annak kikényszerítésére. (Amint arról ebben a cikkünkben is írtunk, egyelőre megbukott a WHO kötelező oltásos terve.)

A globális vészhelyzet egyik oka alighanem a következőkben rejlik: 2020 januárjában a WHO nemzetközi vészhelyzetnek nyilvánította a COVID-19-et. Csakhogy kevés ország vette komolyan márciusig, amikor a szervezet világjárványnak minősítette, hetekkel azután, hogy sok más hatóság megtette az első óvintézkedéseket. A WHO-t később bírálták a járvány során elkövetett többszöri tévedéséért.

„A COVID után a WHO nem akarja utolsóként vészhelyzetnek nyilvánítani a majomhimlőt” – mondta Amanda Glassman, a Globális Fejlesztési Központ ügyvezető alelnöke.

Alighanem ez a válasz a címben feltett kérdésre. De azért akad itt még valami.

A Barrons.com szerint, ugyanazon a napon, amikor a WHO bejelentette a nemzetközi vészhelyzetet, az ellenszert gyártó Bavarian Nordic részvényei kilőttek a tőzsdén. A cég részvényei 4 százalékot emelkedtek a koppenhágai kereskedésben, de nem csak az övék, hanem más, szintén e körbe tartozó biotechnológiai cégek részvényei is.

A Siga Technologies (SIGA) 26 százalékot ugrott. Ez a cég gyártja a TPOXX nevű vírusellenes szert, amelyet nem is olyan rég engedélyeztek az Európai Unióban a majomhimlő elleni használatra.

Az Emergent Biosolutions (EBS), a himlőoltás gyártója, amely a majomhimlő megelőzésére használható, 11 százalékot erősödött. Az Inovio Pharmaceuticals (INO) szintén erősödött, pontosan 6 százalékkal emelkedett.

Közülük a legérdekesebb és a legnagyobb a SIGA, amelynek honlapján az olvasható, hogy szorosan együttműködött az Egyesült Államok kormányával, beleértve az Egyesült Államok Hadseregének Fertőző Betegségek Orvosi Kutatóintézetét valamint a Vegyi, Biológiai, Radiológiai és Nukleáris Védelmi Közös Program Végrehajtó Hivatalát.

Költői a kérdés:

akik előre tudták, hogy a WHO bejelenti a nemzetközi vészhelyzetet, vajon mekkora összegeket fektethettek be biztosra, minden kockázat nélkül, például a SIGA részvényeibe?

Kép: Pixabay