Apróra zsugorodott világunk tele van abszurdnál abszurdabb történetekkel. Az egyiket még meg sem emésztettük, meg sem próbáltuk kitalálni, kinek áll érdekében, máris jön a következő. A napi baromságokkal versenyt futunk, aminek óhatatlanul az lesz a vége, hogy már csak legyintünk egyet. Pedig nem kellene.

Négy napja harsog arról a világsajtó, hogy a majomhimlő elnevezése „megbélyegző és rasszista”. Legalábbis néhány tucat tudós szerint, akikre a WHO főigazgatója hivatkozott. Persze, attól a pillanattól kezdve, hogy az első száz fertőzött között a melegek „többségben voltak” (egyetlen jelentés sem írt konkrét számokról), sejteni lehetett, hogy a himlőt majd átnevezik valami másra, éppúgy, mint ahogy Észak-Koreában a COVID-19-et „lázas betegségre”.

Ebben a cikkünkben előre jeleztük, hogy a majomhimlő sem maradhat sokáig majomhimlő, és igazunk lett. Hogy végül is mi lesz majd az új, eurokonform elnevezése, hogy se a majmokat, se az afrikaiakat, se a melegeket ne sértse, ma még nem tudni.

Pedig a himlőnek ez a változata Afrikából származik, aminek kijelentése nem rasszizmus, hanem tudományos tény. Ehhez képest a WHO főigazgatója így fogalmazott:

„A médiában és számos tudományos körben egyre több olyan narratíva jelenik meg, amely a jelenlegi globális járványkitörést Afrikához, Nyugat-Afrikához vagy Nigériához próbálja kötni.”

Mégis, mit jelent az, hogy „próbálja kötni?” Attól, hogy a majomhimlő viselkedése megváltozott, és most épp más kontinenseken is terjed, a forrása mégiscsak Afrikában keresendő. Konkrétan, 1970 óta tizenegy afrikai országban jelentettek majomhimlős emberi megbetegedést. Ezek: Benin, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Elefántcsontpart, Libéria, Nigéria, a Kongói Köztársaság, Sierra Leone és Dél-Szudán. 2017 óta pedig Nigériában tört ki egy nagyobb járvány, több, mint ötszáz gyanús és bő kétszáz megerősített esettel.

De mikor és hogyan került a majomhimlő az Egyesült Államokba? Egészen pontosan 2003-ban, amikor is egy ghánai állatszállítmányt Texasba importáltak. A szállítmány körülbelül 800 kisemlőst tartalmazott, amelyek kilenc különböző fajt képviseltek, köztük hatféle rágcsálót, utóbbiak közt kötélmókusokat, mókusokat, afrikai óriás patkányokat, kefefarkú disznókat, és csíkos egereket. A CDC laboratóriumi tesztjei kimutatták, hogy két afrikai óriás zsákos patkány, kilenc döghal és három kötélmókus volt fertőzött a majomhimlő vírusával.

Ez önmagában még nem is lett volna baj, ha időben felfedezik. Csakhogy az Egyesült Államokba történő behozatal után a fertőzött állatok egy részét prérikutyák közelében helyezték el egy illinois-i állatkereskedésben, a prérikutyákat pedig házi kedvencként adták el, mielőtt a fertőzés jelei megjelentek volna rajtuk. Mára már nem kevesebb, mint 20 államban van jelen a fertőzés.

De akad egy ennél sokkal izgalmasabb szála is a történetnek. Mind itt, mind pedig itt arról írtak, hogy tavaly márciusban (!) egy müncheni nemzetközi biológiai biztonsági konferencián szimulációt tartottak egy „szokatlan majomhimlő-törzset érintő globális járványról”.

A konklúzió pedig az lett, hogy a globális járvány kitörése 2022 májusában lesz.

A szimulációban a globális világjárványt egy olyan terrortámadás okozta, amely Briniában, egy kitalált országban történt, és a terroristák egy hanyag biztonságú laboratóriumból jutottak hozzá a majomhimlő-vírushoz.

Adódnak a kérdések: miért éppen a majomhimlő kitörését szimulálták?

Hogy lehetett ennyire pontosan látni egy évvel korábban egy olyan járvány terjedését, amelyre legutóbb 2017-ben, Afrikában volt (tömeges) példa? Végül pedig: miért van az, hogy a mértékadó Fortune magazin szerint, az Egyesült Államok 19 millió (!) majomhimlő elleni oltóanyagot rendelt meg néhány héttel ezelőtt, és azóta már ugyanez a téma az Európai Unióban is?

Ha egyszer a majomhimlő „normális esetben” simán megúszható fertőzés, az FDA által jóváhagyott ellenszere is van (a dán Bavarian Nordic biotechnológiai vállalat gyártja és a márkaneve: Jynneos), valamint a terjedési sebessége össze sem hasonlítható a COVID-19-el (eddig mindössze 1600 esetben mutatták ki 39 országban, és további 1500 gyanús esetet észleltek), akkor mire föl ez a hisztéria?

Mert ha ezekre a kérdésekre nem kapunk logikus válaszokat, még azt hihetjük, hogy előbb-utóbb majd ugyanúgy mutálódni és robbanásszerűen terjedni fog, mint a COVID-19, és a fenti számok ugrásszerűen megnőnek majd.

Van az a pénz, amiért ez simán megoldható…

Kép: Pixabay