Nem átlagos mezőgazdasági problémák miatt kirobbant elégedetlenségnek lehetünk tanúi Hollandiában. A küzdelem a mindennapi élelmezési ellátást biztosító termelők, és a radikális marxista klímapolitikát rájuk erőltetni akaró nagyvárosi keménybalos civil és politikai elit közt zajlik.

A gazdák egyik szószólója arra is rámutatott, hogy a kormány a termőföldek helyére új lakónegyedeket tervez, hogy a fejetlen bevándorláspolitikája eredményeként kialakult súlyos lakásválságot így kezelje.

A nyugati aktivista sajtó a szembenállást általában a gazdák fejlődésképtelenségével és az éghajlatváltozás okozta problémák iránti érzéketlenségével magyarázza. Egyes újságírók azzal is megvádolták a tüntető termelőket, hogy bizonyos radikális eszmék kezdenek terjedni soraikban, és ez vezérli megmozdulásaikat. Az szinte szóba sem kerül, hogy az európai liberális elit egyik vezéralakja, Mark Rutte kormányfő elhibázott klíma és bevándorlási politikájának következményeinek lehetünk épp tanúi.

Hetek óta zajlanak Hollandia több részén a tüntetések, útblokádok, lövések is eldördültek már a termelők egyik akciója során, a gazdák pedig erre a hétre is új, az előzőeknél még radikálisabb tüntetéseket ígértek. Látszattárgyalások ugyan zajlottak a hetekben, de mivel Mark Rutte liberálisai az iparág 95 százalékát képviselő Termelői Védelmi Erőt (FDF) szinte érthetetlen meggondolásokból kizárták a tárgyalásokból, az FDF kemény választ ígér.

A holland mezőgazdaság a világ talán legfejlettebbje az iparágon belül, a világ minden részén csodálták az évi 105 milliárd dollárt termelő holland ágazat technológiai megoldásait, és környezetkímélő filozófiáját. A VVD kormánypártot befolyásoló radikális klímaszervezeteknek viszont még ez sem volt elég, azzal a követeléssel álltak elő, hogy az amúgy is a technológiai megoldások csúcsán termelő gazdák még erőteljesebben csökkentsék az iparág nitrogénkibocsátását.

Van Maanen rámutatott arra, hogy már harminc évvel ezelőtt is a környezetvédők azzal ijesztgettek, hogy a nitrogénkibocsátás miatt a természet rövid időn belül végleges és visszavonhatatlan károsodást fog szenvedni. A holland gazda szerint viszont harminc évvel később a természet még mindig itt van és nagyrészt nagyon jó állapotban található.

A holland gazda szerint emellett a kormány és a hatóságok semmiféle újítást nem engedélyeznek a mezőgazdaságban, és ez is bizonyítja azt, hogy a nitrogénkibocsátás csak ürügy egy másik, titkolt cél elérésére. Van Maanen szerint a baloldali holland pártok, globális ideológiai partnereikkel összefogva, el akarják pusztítani az állattenyésztést, mint olyat. Ehelyett növényi alapú élelmiszereket akarnának az emberekkel etetni, és a vegetáriánus életmódra szoktatni a népet.

Van Maanen rámutatott arra is, hogy Hollandia területének 62 százaléka ma mezőgazdaságilag hasznosított terület, aminek egy részére a most politikusok és civil szervezetek tartanak igényt. Ha a gazdákat elűzik a földekről teljesíthetetlen követeléseikkel, a földek értéke jelentősen csökkenni fog. A holland termelő szerint ezt azért akarják elérni, mert szükségük van új telkekre lakásépítés céljából. A gazda úgy véli, erre a sok új lakóházra nem a hollandoknak van szükségük, hiszen az átlag holland párnak jelenleg csak 1.6 gyermeke születik, ami nem indokolná ezt a nagy ingatlanberuházást.

Leszögezte, ez csak egyetlen módon magyarázható, mégpedig azzal, hogy százezrével érkeznek országába a bevándorlók, akiknek az állam lakhatást akar biztosítani a helyi termelők rovására.

Jeroen van Maanen úgy véli, hogy ha a kormány képes lesz megvalósítani az intézkedéseit, a gazdák 40-50 százaléka is elvesztheti a megélhetését. A kormányt viszont egyáltalán nem érdekli a termelők problémája és az sem, hogy ezzel az élelmiszerlánc biztonságát veszélyeztetik. Ezért mentek ki most az utcára a termelők, és ezért folyamodnak egyre erőteljesebb eszközökhöz is, tette hozzá a holland tejtermelő.

Mark Rutte liberális VVD pártja jelenleg 25 százalékon áll a tavalyi 36-hoz képest. Második helyen, fej-fej mellett a gazdák által alakított új párt, a Gazda-Polgári Párt (BBB) 17 százalékon, és Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) ugyancsak 17 százalékon.

Forrás: Magyar Hírlap

Kiemelt kép: MTI/EPA