„Ami a Felvidéket illeti, azt tudom mondani, hogy össze kellene fogni. Most mintha valami ott alakulna, mert azt meg kell értenie minden magyarnak, aki elcsatolt területen él, hogyha nem segít magán, akkor az anyaország sem tud segíteni. Sőt, nemhogy az anyaország, a Jóisten se. Tehát először saját magának kell mindent megtennie, hogy segítsen a saját sorsán. Ezt pedig a politikában összefogásnak hívják. Ha lesz összefogás, akkor lesz nagy siker a Felvidéken is” – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök idei, tusnádfürdői előadásában.
A hirado.hu annak járt utána, mennyire egységes a felvidéki magyar politika a szlovák kormányválság idején, amely kitörési pont lehet a magyar párt számára.
Papíron már megvan az egység
Ha most hétvégén tartanák az előre hozott parlamenti választást Szlovákiában, a Forró Krisztián által vezetett magyar Szövetség párt nagy valószínűséggel nem jutna be a népképviselet intézményébe – tudtuk meg Kolek Zsolttól.
A felvidéki Ma7 újságírójának elmondása szerint a formációt a közvélemény-kutatók jelenleg a bejutási küszöb alatt mérik.
Szerencsére szomszédaink még nem tartanak ott, hogy vasárnap új parlamentet kelljen választaniuk, de a magyar pártnak egyre fogy az ideje, hogy áttörést érjen el. A Richard Sulík által vezetett szlovák Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt augusztus 31-éig adott ultimátumot a kormánykoalíció másik nagy pártjának, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalomnak, hogy eltüntesse Igor Matovic volt kormányfőt, Szlovákia jelenlegi pénzügyminiszterét a kormányból. Sulíkék azzal fenyegetőznek, ha az OLaNO nem teljesíti a követelésüket, kilépnek a koalícióból. Márpedig az OLaNO nem enged, sőt, határozottan kijelentették a képviselőik, hogy ragaszkodnak Matovichoz. A legújabb hírek szerint az augusztus 20-i hétvégére Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnök megbeszélésre hívta össze a kormánypártokat a kormánykoalíció jövőjéről, annak viszont semmi jele, hogy bármelyik fél meggondolta volna magát.
Jelenleg a szlovák parlamentben nincs magyar párt, az előző választás 2020-ban volt, a legnagyobb felvidéki magyar (pontosabban magyarokat és magyarokkal együtt élő szlovákokat képviselő) formáció, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás mozgalom egyesülésével csak tavaly októberben jött létre.
Válság, taktikázás, elvi különbségek, személyes konfliktusok
A szlovák kormányválság előre kódolva volt, hiszen a koalíció pártjai néhány kérdésről gyökeresen mást gondolnak. Ezek az ellentétek kiéleződtek az orosz–ukrán harcok kirobbanásával, az energiaárak növekedésével, az infláció meglódulásával. Az erősen piacpárti, neoliberális gazdaságpolitikai elveket valló SaS-ben nagyon nehezen viselték, amikor Matovicnak nélkülük is sikerült megszavaztatnia a parlamenttel egy szociális csomagot. Ráadásul a pénzügyminiszter egy adóreformot is végre akar hajtani, ami tulajdonképpen adóaemelést jelentene. Ezt a kicsi államban és alacsony adókban hívő Sulíkék szintén nem néznék jó szemmel.
Ha esetleg az SaS kilépne a koalícióból, annak taktikai oka is lehet: nem akarják a nevüket adni a következő időszak népszerűtlen döntéseihez, a válság ugyanis nem fogja kikerülni északi szomszédunkat, az már a tervezett adóreformból is látszik, hogy megszorításokra lehet számítani.
Mindennek tetejébe a kormánykoalíció egy régi személyes konfliktust is nyög. Matovic nem az OLaNO megalapításával kezdte politikai pályafutását. A 2010-es évek elején még Sulík pártjában tevékenykedett. Kolek Zsolt szerint kettejük rivalizálása ide vezethető vissza, mert már akkor is teljesen mást szerettek volna. Az állandó konfliktus azzal ért véget egy időre, hogy Matovic saját pártot alapított, ám a 2020 után felállt koalíciós kormányban újra együttműködésre kényszerült a két politikus.
Sulíknak ráadásul a pénzügyi tárcára fájt a foga az elejétől kezdve, amit először az OLaNO-s Eduard Heger kapott meg. Ismert, Heger ma már Szlovákia miniszterelnöke, miután helyet cserélt az SaS elnökének régi riválisával, így Matovic most pont azt a tisztséget és a vele járó hatalmat birtokolja, ami Sulíknak is kellene.
A magyarok egyharmada szlovák pártra szavazott
„Azzal, hogy nem tették bele a magyar jelzőt a párt nevébe, sokakat elbizonytalanítottak. Hangsúlyosan állítják, hogy ők egy magyar párt, ellenben úgy hívják magukat, hogy Szövetség-Aliancia. Ennek hátterében az áll, hogy a Most-Híd, ami inkább egy szlovák–magyar vegyes párt volt, óvakodott attól, hogy a „magyar” jelző bekerüljön a nevébe. A választókat viszont ezzel megint csak sikerült megzavarni”
– magyarázta Kolek Zsolt.
Mint kifejtette, ez azért is nagy baj, mert legutoljára a magyarok egyharmada szlovák pártra szavazott. Ugyan Matovic sokat veszített a népszerűségéből, de több szlovák támogató pártolt el tőle, mint magyar.
„Ennek leginkább az az oka, hogy a legaktívabb magyar szavazók konzervatív értékeket vallanak, Matovic pedig gyakran igyekszik Orbán Viktor magyar kormányfőt másolni. A Szövetség pedig egyelőre nem találta meg ennek az alternatíváját”
– vélekedett.
Fontos megemlíteni Gyimesi György nevét is, aki az OLaNO politikusaként rengeteg magyart szólít meg főleg azzal, hogy rendre kiáll Orbán Viktor és Magyarország mellett.
„Van ebben a pártban potenciál, csak még nincs kiaknázva”
Gubík László, a felvidéki Esterházy Akadémia alapító igazgatója ezt kiegészítve rámutatott, ma már a liberális Progresszív Szlovákia pártnak is van magyar platformja. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem az összes felvidéki magyar párt egyesült tavaly, ott van még ugyanis a Magyar Fórum, amelyet Simon Zsolt volt parlamenti képviselő vezet.
„A pártegyesítés ugyan megtörtént, de az elődpártok támogatottsága egyelőre nem adódott össze, hiszen akkor a Szövetség öt százalék feletti eredményeket érne el a közvélemény-kutatásokban. Ehhez képest ugyanott tartanak, mint ahol az önálló MKP tartott, vagy még ott sem. Van ebben a pártban potenciál, csak még nincs kiaknázva”
– fejtette ki.
Gubík László szerint az előre hozott választás nagy lehetőség lenne a magyar párt számára, hogy megmutassa, képes a teljes felvidéki magyarságot képviselni, ám ehhez előbb rendezni kellene a sorait. Csakhogy nincs világos kommunikáció azzal kapcsolatban, hogy ideológiailag mit támogatna egy választó, ha a Szövetségre szavazna, így azt sem lehet tudni biztosan, mely pártokkal lenne koalícióképes.
Gubík szerint ezekben a kérdésekben kellene a Szövetségnek minél előbb tiszta vizet öntenie a pohárba, hogy a magyar szavazatok ne folyjanak el még jobban a szlovák pártok irányába.
A Szövetség a napokban talált is egy ügyet, amelyben egyszerre mutathatja meg, hogy elkötelezett a magyarok kisebbségi jogai iránt, valamint azt is, hogy a szlovák pártok nem alkalmasak arra, hogy a felvidéki magyarság ügyét képviseljék. Történt ugyanis, hogy az OLaNO magyar politikusa, Gyimesi György megszavazta a médiatörvény módosítását, melynek értelmében a magyar nyelvű műsorokat el kell látni szlovák felirattal. Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy az élő adás megoldhatatlan lesz magyar nyelven.
Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke nem is késlekedett, hogy a nyilvánosságban egyértelművé tegye álláspontjukat: egy szlovák párt magyar politikusának közreműködésével lényegében ellehetetlenítették a szlovákiai magyar televíziózást.
Forrás: hirado.hu
MTI Fotó: Máthé Zoltán
