A magyarországi nemzetpolitika annyiféleképpen valósul meg, ahány ország területén élnek a magyarok. Harminc év távlatából látható, hogy más-más utak és eredmények tapasztalhatóak a különböző országokban – nyilatkozta Duray Miklós felvidéki magyar politikus, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácsadója.
– Hogy látja, mennyire sikeres az elmúlt évtizedek magyar nemzetpolitikája?
– Ennek megválaszolásához óhatatlanul meg kell vizsgálnunk, hogy a rendszerváltozással, és azóta milyen helyzetbe került a Kárpát-medencei magyarság. Mit értek el a határon túli politikai szervezetek és a magyarországi nemzetpolitikai törekvések? Tudatosítani kell, hogy a kommunista rendszerben a nézetek mentén feldarabolt, elszakított magyarság a rendszer bukása után is feldarabolt maradt, csak más elvek mentén.
Nem a hatalomhoz való viszonyulásában, hanem a pártérdekek mentén, ami többes darabolást jelentett.
Ez leginkább az akkori Csehszlovákiában lett nyilvánvaló, ahol csak egyetlen független magyar párt jött létre a többi kisebbségi közösség ügyeit is vállalva – az Együttélés. A másik kettő, a Független Magyar Kezdeményezés a kommunista múltat követte, mert az új hatalomhoz zárkózott fel. Ennek volt Magyarországról – egy ideig – az SZDSZ és a FIDESZ az elkötelezett támogatója. Az Együttélés mellett pedig nem mert kiállni sem az MDF sem a KDNP, legalábbis 1992 őszéig nem.
Amit a magyarországiaknak meg kellene érteni az az, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a határon túli magyarok melyik ország területén élnek.
Ugyanis a szomszédos államokkal a mindenkori magyarországi kormányzat érdekei, politikai lehetőségei és politikai pártjainak érdekei alapvetően befolyásolják a nemzetpolitika megvalósulását is.
– Nemzetpolitikát nem lehet egyoldalúan véghez vinni, kell ehhez fogadókészség is.
– Ez természetes, de főleg nemzeti egyetértés kell hozzá, ami nem nélkülözheti a pártpolitikai egyetértést. Ha egyes magyarországi pártok nem az elszakított magyar közösségek politikai szervezeteivel egyeztetve lépnek fel külföldi társpártjaik fórumain, az egy tökéletes nemzetpolitikai káoszt teremthet. De ez vonatkozik az Európai Uniós fórumokra is.
Aki a nemzetpolitikában nem egyeztet, az nemzetáruló – büntetőjogi következmények nélkül.
Az nem vonható kétségbe, hogy 2010 óta Magyarország számára egyre meghatározóbb – például egy szövetségi rendszerben – egy olyan ország, ahol magyar közösség él, mert léte képes befolyásolni a magyar nemzetpolitika kimenetelét is. Ezért van az, hogy a magyarországi kormány egészen másképpen viszonyul a Szerbiában, a Romániában, a Szlovákiában, vagy éppen az Ukrajnában élő magyarokhoz.
– Szlovákia esetében hogy néz ki ez a viszonyulás?
– Ott a legbonyolultabb a helyzet, mert Szlovákia nem csak az EU tagja, hanem része a V4-es kapcsolatrendszernek is. Tehát az országok közötti változások nem csupán abból erednek, hogy a különböző államokban élő magyarok mást igényelnének, hanem abból is, hogy a mindenkori magyarországi kormánynak más-más érdekeltsége van a szomszédos országokban.
A Vasarnap.hu teljes írása itt olvasható.
Szerző és kép: Tóth Gábor
