“Az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése nem demokratikus úton történt. Brüsszeli bürokraták és európai elitek döntöttek, az európai embereket, akik megfizetik ezeknek a szankcióknak az árát, nem kérdezték meg. Magyarország most Európában elsőként kérdezi meg az embereket, hogy mit gondolnak ezekről a szankciókról” – mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában. A miniszterelnök egyértelművé tette, a kormány álláspontja az, hogy a szankciókkal Európa lábon lőtte magát, az európai emberek szegényebbek lettek, az oroszokat pedig nem rengette meg, miközben Brüsszelben tavasszal amikor a szankciókról döntöttek, nem ezt ígérték. S ha a szankciók kérdésében Brüsszel továbbra is kitart, abba egész Európa belegebed.

A miniszterelnök felszólalásának teljes leiratát olvashatják az évadnyitó ülésről (alább a videót is megtekinthetik.)

Alkotmányos szokásaink szerint jelentést teszek önöknek a kormány döntéseiről, melyeket a két ülésszak között hoztunk. Mint önök is tudják, az elmúlt hónapokban súlyos, sokszerű változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus növekedése miatt. A világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti. Ami körülöttünk történik, most a megszokottnál is erősebben határozza meg a mi életünket. Tisztelt Ház! Háború van. A háború a keleti szomszédságunkban zajlik Ukrajna és Oroszország között. Mégis lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. Ukrajna és Oroszország háborúja lokális háború lenne. A nyugati gazdasági szankciók azonban globális gazdasági háborúvá változtatták. Ezért ma egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk egyszerre szemben. Az első kérdés Meddig tart ez a háború. Tavasszal még sokan voltak, akik rövid, néhány hetes vagy hónapos háborúban reménykedtek. Ma már mindenki számára világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítanunk. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az Európai Unió, Oroszország tartalékai pedig végtelenek. Emberben és fegyverben egyaránt. Arra kell tehát készülnünk, hogy ez a háború itt, a szomszédunkban idén és jövőre is folytatódik. Ukrajna, Magyarország szomszédja. Talán ezért is van az, hogy Magyarország álláspontja eltér a többségi nyugati állásponton. A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán. Mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk.

Ebben a globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei. Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. A költségvetésünkben ezért hoztunk létre honvédelmi alapot. A rendes költségvetési forrásokon felül költenünk kell a hadsereg fejlesztésére, a határaink védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítésére. A katonákat visszavonjuk a déli határok védelméről. Létrehoztuk a határvadász alakulatokat, akik a helyükbe lépnek. A nemzetbiztonsági szolgálatokat megerősítjük, hogy képesek legyenek a szuverenitás védelmére minden területen. Vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek. Dezinformációs háború is zajlik. Ezektől is meg kell védeni az országot.

Tisztelt Ház! A háború aggasztja az embereket. De a családokat ma leginkább a háború gazdasági következményei érintik közvetlenül. Első helyen is az infláció, az árak emelkedése. Nemcsak nálunk, egész Európában és az angolszász világban is. Negyven éve nem látott mértékű infláció száguld a fejlett országokban. Az eurózóna országainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta az infláció mértéke. Az észtek, a lettek, a litvánok, a csehek, a bolgárok, a lengyelek, a románok, a szlovénok, a szlovákok, a horvátok, a görögök, a spanyolok Magyarországhoz hasonlóan az uniós mértéket meghaladó inflációval küzdenek. Közép-Európa országait mindez messze az átlagot meghaladó mértékben érinti. A mi régiónkban a legmagasabb az infláció, a jegybankok markáns kamatemelési ciklusokba kezdtek.

Az ország kockázati felárak jelentősen felfutottak, mindenhol, nő a költségvetési hiány és növekszik az államadósság. Az áremelkedés mértéke nálunk is évtizedek óta nem látott mértéket öltött. Nem ez az első eset, láttunk, láttam már jó néhány gazdasági válságot. Láttam az Antall-kormány idején 35 százalékos inflációval, láttam a Horn-kormány alatti 28 százalék feletti inflációt, aztán miniszterelnökként az 1999-es orosz és távol-keleti pénzügyi válságot. Arra pedig már a fiatalabbak is emlékezhetnek, hogy 2008-ban világszerte Magyarországon is pénzügyi válság okozott fejfájást. Azokat a gyötrelmeket a bankrendszer, az eladósodás és a devizahitelek idézték elő. Ráadásként nálunk akkor éppen egy cselekvőképességét vesztett, széteső kormány volt hatalmon. Két évvel ezelőtt is átéltünk egy gazdasági visszaesést, amit a járvány okozott. Akkor a járvány miatt zártak be munkahelyek, a járvány miatt bezáruló határok jelentettek nagy veszélyt egy olyan nyitott, exportorientált gazdaságnak, mint Magyarország. Most 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz-ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak. Az energiaárak növekedése minden országban emeli az inflációt. Ezeket a durva energiaárakat nem gazdasági folyamatok váltják ki. Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozták. Így az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek. A földgáz ára 2022 áprilisában a háború második hónapjában 100 euró környékén volt. Az áprilisi magyar áprilisi választások előtt az volt az európai álláspont, élén Németországgal, hogy a szankcióknak ésszerűeknek kell lenniük. Nem szabad tönkretennünk az európai gazdaságokat, tehát a szankciók nem terjedhetnek ki az energiára. Ez józan álláspont volt, hiszen szankciót mindig olyan gazdasági ágazatokra érdemes kivetni, ahol erősebbek vagyunk, mint az, akit a szankciók alá akarunk vonni.

Márpedig az energia területén mi Európa törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra. Tisztelt képviselőtársaim, áprilisban még joggal gondoltuk azt, hogy bár magasabb energiaszint mellett, de tervezhetően alakulnak a gazdasági körülmények a háború ellenére is. De 2022 júniusában Brüsszelben elfogadták a gazdasági, kereskedelmi szankciókat, köztük az olajszállítási szankciót is. Ráadásul napirendre vették a földgáz vásárlási szankciót, ezért 2022 júniusától kezdve a földgáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd újabb egy hónap alatt megháromszorozódott. Mint talán önök is tudják, a brüsszeli szabályok összekötik a villamos energia árát a gáz árával. Ezért ugyanez ment végbe a villamos energia piacon is. A villamos energia piaci ára Európában 22 áprilisában 100 euró volt, ma 400 és 600 euró között mozog. Mindeközben az amerikai gázár és villamos energia töredéke az európai áraknak. Beszéljünk egyenesen Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek.

Az energiaárak növekedése kihat az élelmiszerárakra is. A gabonaárakat a termelési költségek növekedése felfelé hajtja. A műtrágyaárak fél év alatt a háromszorosára növekedtek. Nálunk Magyarországon az energiaárak 100 százalékos növekedése 3 és 5 százalék közötti azonnali általános inflációt gerjesztenek. Vagyis a mai három-négyszeresére növekedő energiaár rögtön 15-20%-os áremelkedést jelent. Ebben élünk ma. Mondjuk ki nyíltan, ha megszüntetnék a szankciókat. Az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne. Szankciók nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna és el tudná kerülni a fenyegető recessziót. Tisztelt Ház!

Amikor ezeket a szankciókat nyár elején Brüsszelben Európára erőltették, akkor a brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték. Azt ígérték, hogy ezek a szankciók Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek. Azóta kiderült, a bevezetett szankciók Európának is óriási károkat okoznak. Sőt, a háború óta, tehát fél év alatt Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a megemelt energiaexportból. Ez fél év alatt több, mint Oroszország 21-es teljes éves exportbevétele. Ráadásul ennek a pénznek a felét, 85 milliárd eurót az Európai Unió országai fizették ki. Nyugodtan kimondhatjuk, a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát. Brüsszelben júniusban a bürokraták azt is ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét? A háború végét ma sem látjuk, az energiaszámlák pedig az egekbe szöktek.

A szankciós energiaárakat az európai vállalkozások nem, vagy csak nagy nehezen tudják kigazdálkodni. Választ várunk, egész Európa választ vár Brüsszeltől arra a kérdésre, hogy meddig fogjuk ezt csinálni. Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed. Ideje erről őszintén beszélni amerikai barátainkkal is addig, amíg nem késő. Európában egyre több a dühös ember. Mi tagadás, mi is azok vagyunk. A brüsszeli bürokratáknak meg kell érteniük, hogy nem lehet egész nemzetgazdaságok és emberek millióinak sorsával hazardírozni. Ez felelőtlenség. A magas energiaszámlákra pedig azt válaszolni, hogy küldjük el őket Moszkvába, bántó és sértő nyegleség. Nem csoda, ha feldühödött és magukat becsapva érző emberek egymás után váltják le a szankciókat támogató országok kormányait. Dicsőség Olaszországnak, Avanti Ragazzi, de persze ez a mai estére nem vonatkozik. Tisztelt képviselőtársaim!

A gazdasági szankciókat Magyarország mindig fenntartásokkal kezelte. Aggályainkat minden európai fórumon nyíltan képviseltük, akkor is, amikor egyedül maradtunk a véleményünkkel. Érveinket figyelmen kívül hagyták, és a szankciókat Európa összes országára ráerőltették. Brüsszelben az a divat, hogy mindenkinél okosabbak, és ott mindent jobban tudnak. Ha kifogynak az érvekből, vagy a tények nem őket igazolják, akkor az európai értékek megsértésével vádolják azt, aki ellenszegül, például bennünket. Intellektuálisan nem túl lelkesítő.

Ráadásul az európai szerződések a demokráciát állítják az európai értékek között az első helyre. És mondjuk ki őszintén, hogy a szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt. A szankciókról a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek. Az európai embereket nem kérdezte meg senki. A szankciók árát azonban az európai emberek fizetik meg. Személyes meggyőződésem, hogy mielőtt a szankciók visszavonhatatlanul és hosszú távon részeivé válnak a gazdasági életnek meg kell ismernünk az emberek véleményét is. Ezért Európában elsőként Magyarországon megkérdezzük az emberek véleményét a szankciókról. Ezt tettük a migráció, a COVID-járvány és a gender ideológia esetében is. Sikerült létrehoznunk a nemzeti egységet, és ezzel megteremtettük a válságkezelés közös alapját. Most is nemzeti konzultációt indítunk, ahol a magyar emberek elmondhatják a véleményüket, egyetértenek-e a szankciókkal, támogatják-e újabb szankciók bevezetését vagy sem. Arra kérem a magyarokat, mindenki mondja el a véleményét. Mondja el, mert a szankciók minden magyar család életét érintik és érinteni is fogják.

Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim. Amíg élnek a szankciók és tart a szankciós energiaválság, Magyarország legfontosabb feladata, hogy garantáljuk a biztonságos energiaellátást. A szankciós energiárakkal szemben, erőnkhöz mérten, de talán inkább azon felül védenünk kell a magyar családokat és védenünk kell a munkahelyeket is. Jelentem az Országgyűlésnek, hogy a kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását. Sőt, a nyáron hozott döntéseinkkel már biztosítottuk is. Van elegendő földgáz, van villamos energia, és van kőolaj is. A gáztározókat föltöltöttük.

A gáztározókat feltöltöttük, az oroszokkal újabb szállítmányokról állapodtunk meg, amelyek folyamatosan érkeznek az országba. A betárolt gázzal Magyarország éves fogyasztásának 41 százalékát lefedeztük. Kőolaj ellátásunkat is megoldottuk. Az általános orosz olajembargó alól kivételt harcoltunk ki magunkon túl a csehek és a szlovákok számára is. Kár, hogy a brüsszeli csata forgatagában sehol sem lehetett látni őket. És köszönetet sem mondtak érte. Sebaj, szívesen. Tisztelt Ház! Saját villamos energiatermelésünk van, a hazai igények 65 százalékát képesek vagyunk előállítani, ezért a villamosenergia árára is nagyobb a befolyásunk. Földgázból azonban 85 százalékban importra szorulunk, így az árát sem tudjuk érdemben befolyásolni. Ezért a hazai földgázfelhasználást csökkentenünk kell. Ezt kell tennie az államnak, az állami vállalatoknak, az állami intézményeknek és ezt kell tenniük a családoknak és a vállalkozásoknak is. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a brüsszeli olajszankció alóli mentesítésen és a földgáz betárazáson túl a következő döntéseket hoztuk a nyár során. Magyarország energiafelhasználásának jelenleg 35 százaléka földgáz. Ezt 2023 végére 31 százalékra fogjuk mérsékelni, 2025-re pedig 30 százalék alá visszük. Elrendeltük a hazai gázkitermelés növelését évi másfél milliárd köbméterről évi kétmilliárd köbméterre. Elrendeltük a mátrai erőmű újraindítását. A paksi erőmű üzemidejét meghosszabbítjuk és végre hozzákezdünk Paks 2 építéséhez is. Az atomerőmű szerepe megkérdőjelezhetetlen. Jelenleg a hazai villamosenergia-termelés felét és a hazai felhasználás 36 százalékát biztosítja. Felkérem a baloldali pártokat, hogy ne akadályozzák tovább a magyar atomipar fejlesztését. Sőt, arra kérem a baloldalt, hogy támogassa Paks egy üzemidő hosszabbítását és Paks 2 megépítését is. Tisztelt képviselőtársaim!

A kormány továbbra is védi a magyar családokat. Ebben az évben összesen 1127 milliárd forint maradt a családoknál adókedvezmény és jövedelemadó visszatérítés formájában kifizettük a 13. havi nyugdíjat, fizetünk inflációs nyugdíj-kiegészítést, és az év végén fizetünk nyugdíjprémiumot is. Érvényben van és marad a huszonöt év alatti fiatalok adómentessége. Meghosszabbítottuk a benzin árstoppot és az élelmiszer árstoppot. A január elsején lejáró kamatstopot is meghosszabbítjuk majd a következő év közepéig.

Tájékoztatom a tisztelt házat, hogy a magyar kormány adja a legnagyobb segítséget az energiaárakban, az egész Európai Unióban. Fenntartjuk a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás erejéig, és ezzel minden magyar család spórol átlagban havi 181 ezer forintot. Ráadásul a villamos energia ára, amit az átlagfogyasztás felett kell fizetni a háztartásoknak, valójában a fele a tényleges piaci árnak. Erre azért vagyunk képesek, mert a villamos energiából van komoly hazai termelésünk is. Barátaim, tisztelt képviselőtársaim, ez európai összevetésben azt jelenti, hogy Németországban az energiatámogatás a család havi jövedelmének 20 százaléka, Ausztriában 6 százaléka, Magyarországon pedig 30 százaléka. Másképpen fogalmazva a magyar támogatás az átlagbér 36 százalékát, a németek esetében 13 százalékát, Ausztriában pedig 5 százalékát teszi ki. A családok védelméhez szükséges pénzt úgy teremtjük elő, hogy extra profit adót vetettünk ki a gazdaság néhány szektorára. A bankokra, az energiacégekre, a távközlési cégekre és a nagy kereskedelmi üzletláncokra is. A befolyt összeg elegendő az idei ártámogatásokra, és jó reményünk van a 23-as évre is. A földgáz kiváltása érdekében kedvezményes tűzifa és barnaszén programot hirdettünk. Összességében tehát hat dologgal segítjük a családokat. Rezsicsökkentett ár, tűzifa-program, barnaszén-program, benzinár-stop, élelmiszer-árstop és kamatstop. A kormány fölfogásában tisztelt képviselőtársaim, a családok megsegítése áll az első helyen. De rögtön utána a magyar vállalkozások következnek. A magas energiaárak kivédéséhez a vállalkozók minden erejére, vezetői képességére és tehetségére szükség lesz. A kormány három úton nyújt segítséget. Meghirdettünk egy több mint 200 milliárd forintos programot a termelő és energiaintenzív kis és középvállalkozások számára. Lesz gyármentő programunk, és ha kell, lesz új munkahelyvédelmi akcióterv is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az energiaválságot sikerül kivédenünk, akkor ugyanazt kell tennünk, ami korábban is sikerre vezetett minket. Munkaalapú gazdaság és a beruházások támogatása. Jelenleg mintegy 9400 milliárd forint, 9400 milliárd forint állami beruházás zajlik Magyarországon. Ezeket kivétel nélkül végigvisszük. Újabb állami beruházást a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nem indítunk, mert nem tudjuk garantálni, hogy be is tudjuk fejezni őket. Most forrást és lehetőséget csak arra látunk, hogy munkahelyteremtő magánberuházásokat támogassunk, mert oda kell tennünk egy forintot, ahol hozzátesznek még kettőt. Ha az európai gazdasági helyzet kiszámítható lesz újra, akkor indítjuk meg a most felfüggesztett állami beruházásokat. Tisztelt Ház! A szankciós energiaárak miatt a kormány frissítette közép és hosszú távú energiastratégiáját is. Magyarország adottságaiból kiindulva azzal számolunk, hogy hazánk hosszabb távon is nettó olajimportőr marad. Most a behozatal 59 százaléka Oroszországból, 20 százaléka Kazahsztánból, nyolc százaléka Irakból és egy másik 8 százaléka Horvátországból érkezik. A villamosenergia rendszerünk teljes átalakításának terve is elkészült. Ez magában foglalja a hálózatfejlesztést, új erőművek építését, Paks 2-t és Paks 1 üzemidő hosszabbítását is. Ez 16 milliárd euró, azaz 6400 milliárd forint beruházást jelent Paks 2 építésének költségeit nem számítva, azzal együtt 28,5 milliárd euró, vagyis 11400 milliárd forintnyi fejlesztésről beszélünk. A hatalmas számok jól mutatják, hogy a következő 10 év legnagyobb fejlesztése ez. Összesen 32 nagy beruházást valósítunk meg. Ezek nélkül a beruházások nélkül a magyar energiarendszert nem lehet korszerűsíteni, és a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége sem biztosítható. Ezt a munkát el kell és el is fogjuk végezni. A szükséges pénzügyi forrásokat az Európai Unió megígérte. Ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják ide azt a pénzt, ami Magyarországnak jár, akkor más pénzügyi forrásokból szerezzük be a szükséges összeget. Az erről szóló tárgyalásokat az Európai Unióval és más nemzetközi partnereinkkel el is indítottuk. Tájékoztatom a tisztelt házat, hogy a kormány egyszerűsítette és felgyorsította a napenergiát termelő és a geotermikus alapú hőszolgáltatási beruházások eljárásrendjét.

Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim! A magyar energiarendszer teljes megújításának programja azért marad napirenden a mostani szankciós gazdasági válság idején is, mert a kormány úgy döntött, hogy a következő két év válságkezelésének időszakában sem adja föl nemzetstratégiai céljait. A következő két évben is folytatjuk a közlekedési hálózatok fejlesztését. Folytatjuk a családtámogatási programjainkat. A megszületett gyerekek száma ugyan növekedett, a családok erősödtek és gyarapodtak, de még nem sikerült áttörést elérni. Az idő itt szó szerint életet jelent. Ezért a családtámogatást tovább szélesítjük. December elején alakítjuk ki a 23-as költségvetés végleges formáját, és abban már új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd. Hasonlóképpen nem állhatunk meg a fejlesztés alapú gazdaság kiépítésének programjával sem. A munkaalapú gazdaság mellé, pontosabban annak bázisára fel kell építenünk a kutatási és fejlesztési alapú magyar gazdaságot is. Ennek lokomotívjai az újjászervezett egyetemeink, ezért az egyetem fejlesztési programunkat is végigvisszük, sőt felgyorsítjuk. Így teszünk majd a hadiipar és hadsereg építési programjainkkal is. És természetesen folytatjuk a nemzetegyesítő politikánkat is. Végezetül tisztelt ház, megerősítem, hogy a Brüsszellel fennálló vitáink ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Mi magyarok európai nemzet vagyunk. Éppen olyan fontos árnyalata vagyunk az európai nemzetek közösségének, mint bármely tagállam. Az Európai Unió csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. Azok, akik elvitatják a jogainkat, egyszínű falanszter Európát képzelnek el. Mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, nemzeti sajátosságainkhoz és saját észjárásunkhoz, ha tetszik ez másoknak, ha nem. Büszke nemzet vagyunk, aki tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle. Ez a mi magyar hozzájárulásunk az európai népek nagy közös teljesítményéhez, amelyre barátaink a jövőben is számíthatnak. Tisztelt Ház! Milyen esélyeket látok az előttünk álló hónapokra?

A szankciók okozta gazdasági válságra Magyarország ma jobb állapotban fordul rá, mint 2008-ban, amikor a pénzügyi válság szinte kicsontozta Magyarországot. Azóta teremtettünk egymillió új munkahelyet, az export értékét 50 százalékkal megnöveltük és ma is képesek vagyunk az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedésre. Jelentősen csökkentettük a munkát terhelő adókat. A személyi jövedelemadó 2010 óta felére csökkent, az adóék mértékét 55 százalékról 41 százalékra mérsékeltük, ez párját ritkítja. Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor. A szankciók nekünk is súlyos károkat okoznak, de látok esélyt arra, hogy a kormány Magyarországot ebből a válságból is megerősödve hozza ki. A kormány erős tempót diktál majd a következő hónapokban. Bíztatom képviselőtársaimat is. Az előttünk álló üléseken a legtöbbet hozzák ki magukból. Köszönöm a figyelmüket. A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt.

Forrás: PestiSrácok
Kép: Youtube