Magyarország-kép Franciaországban – ezzel a címmel adta ki legújabb könyvét a Magyarságkutató Intézet. A kötet bemutatására tudományos konferenciát is szerveztek, melynek fővédnöke Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára volt.
A politikus köszöntőjében felidézte a francia–magyar kapcsolatok történelmi aspektusait. Szerinte a francia–magyar kapcsolatok évezredes története is számos hiedelemre, sztereotípiára épül. Ezek között vannak pozitív előítéletek, mint Szent Márton szülőföldje és a kereszténység védelme. De vannak ijesztőek is, mint az ogre (szörny) és hongrois név téves népi etimológiája.
A magyar–francia kapcsolatok egyik történelmi sajátossága, hogy úgy tartós, hogy közben a politikai ellentétek gyakran megterhelik azt. Legyen szó a „kalandozó” magyarok betöréseiről vagy a Szulejmán szultán szövetséges Franciaországról – jelentette ki az államtitkár.
Vitályos Eszter megállapította, hogy a nemzetközi reálpolitika a XIX. század végére egyre inkább eltávolította egymástól a két, párhuzamos történelmi narratívát. – Így lett az 1848-ban még a szabadság bajnokaiként ünnepelt magyarokból a szlávok elnyomója, és noha a magyar művészvilág és a progresszió hívei vigyázó szemeiket továbbra is Párizsra vetették, elkerülhetetlenül közeledett az 1914-es nagy törés – fogalmazott az államtitkár.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
Kép: Magyarságkutató Intézet
