A felszín alatt – Soros György megtestesíti mindazt, amit a mögötte állók akarnak.

Nemrég a Karc FM rádió Civil Kör című műsorában voltam vendég, s a témák között szerepelt Márki-Zay Péter vallomása arról, hogy a mozgalma a választások előtt megalakult Action for Democracy nevű alapítványtól kapott hatalmas pénzügyi támogatást az Egyesült Államokból, még a választások után, júniusban is, a teljes összeg pedig megközelítheti a kétmilliárd forintot.

A Magyar Nemzet jóvoltából arra is fény derült, hogy ezt az alapítványt bizonyos Korányi Dávid vezeti, aki – rengeteg fontos nemzetközi megbízatása mellett – éppenséggel Karácsony Gergelynek is a külpolitikai főtanácsadója volt. De az alapítványt támogatja nagyon sok fontos globalista és liberális személyiség, köztük Kati Marton is, aki szoros és jó kapcsolatot ápol Soros Györggyel és fiá­val, Alexander Sorossal. (Nemrég Schiffer András ecsetelte alaposan az alapítványhoz kötődő díszes globalista társaságot.)

A műsorban azt próbáltam részletezni, hogy Korányi Dávid szinte minden egyes – döntően globalista szervezeteknél betöltött – pozíciójában megtalálhatjuk a Gyuri bácsihoz vezető szálakat, nem beszélve arról, hogy Korányi Dávid Bajnai Gordon – és persze Gyurcsány Ferenc – embere, előbbi kormányában is külpolitikai tanácsadó volt, Bajnainál pedig szakállamtitkár. Bajnai Gordon egyik legfontosabb tulajdonsága pedig az, hogy ezer szálon kötődik Gyuri bácsihoz, többek között a Külkapcsolatok Európai Tanácsában (ECFR), de számos más projektben működtek már együtt.

Jól tudjuk, hogy a Soros-féle hálózat 2021 őszétől Márki-Zay felé fordult, s neki adott meg minden támogatást ahhoz, hogy legyőzze a Gyuri bácsi által gyűlölt Orbán-kormányzatot. A döntésén lehet lamentálni, az okokat keresni, főleg utólag, ismerve Márki-Zay meglehetősen harmatos szereplését, de hát ezt a Soros-birodalom sem tudhatta előre. Viszont tény, ha utólag visszaemlékszünk, Márki-Zay előtt 2021 októberétől sorban nyíltak meg a szereplési lehetőségek a nemzetközi, globalista-liberális médiavilágban, sorra-rendre adhatott interjút vezető orgánumoknak, többek között a CNN-nek, amerikai, angol, német médiumoknak. A globalista kapuk szélesre tárultak előtte…

Később pedig Londonban találkozott Bajnai Gordonnal, valamint azzal a Timothy Garton Ashsel is, aki az egyik legismertebb angol liberális történész, egyben a Londoni Királyi Külügyi Intézetnek, valamint – most láss csodát! – a Külkapcsolatok Európai Tanácsának is a tagja, akárcsak Bajnai és Korányi. Utóbbi szervezetet egyébként Gyuri bácsi alapította 2007-ben, s leginkább az Európai Unió föderalista, globalista mélyállamaként írnám le.

A kép tehát összeáll: e háttér után nincs abban semmi meglepő, hogy Korányi Dávid vezetésével, Kati Marton támogatásával létrejön a választások előtt egy amerikai alapítvány, s brutális pénzekkel támogatja Márki-Zay, rajta keresztül pedig a teljes összefogott baloldal kampányát. (A támogatás jogi következményeinek kivizsgálása nem dolga, hanem kötelessége a magyar ügyészségnek! – csak zárójelben mondom.)

Ezeket említve a műsorban, konklúzióként levonva annyit mondtam, a napnál is világosabb, hogy Soros György és hálózata hatalmas összegeket áldozott arra, hogy Orbán Viktort eltávolítsa a hatalomból. Ráadásul ez nem annyira meglepő az ő esetében, hiszen nemcsak Magyarországon avatkozott és avatkozik be a választásokba, hanem megtette ezt már számos országban, Ukrajnától kezdve Észak-Macedónián át ­Bulgáriáig és így tovább…

Ezen a ponton szólalt meg a műsorban Pesti László barátom, s arra figyelmeztetett, hogy nem helyes állandóan csak Soros nevét emlegetni a globális beavatkozások kapcsán. Ugyanis megítélése szerint Soros ugyan nem jelentéktelen tagja a globális pénzügyi elitnek, de nem is a meghatározó tényezője, hanem inkább egy fontos végrehajtója a globális elit akaratának; előretolt bástya, a globális elit ökle – tenném én hozzá. Pesti Laci kénytelen volt azzal szembesülni, hogy a vita összes résztvevője, jómagam is, tökételesen egyetértettem vele.

Ez így van: Soros fontos alak, de nem a leginkább meghatározó a világ sorsának alakításában. Ideje tehát tisztázni: hát akkor ki a leginkább meghatározó alak? Vagy kik a leginkább meghatározó alakok a globális elitben, akik a világ lakosságának 0,1 százalékát vagy még kisebb kört tesznek ki, ám a világ vagyonának akár hetven százalékát is birtokolják? Nem szívesen nézünk szembe ilyen kérdésekkel.

Szóval: Gyuri bácsi, amikor még nem volt „bácsi”, hanem kezdő a pénzpiacokon, az első cégével, a Quantum Founddal azonnal hatalmas vagyonokat szerzett. De ez nem volt véletlen: mögötte állt a Rothschild-ház. Érdemes néhány tényt figyelembe vennünk. Az eredetileg frankfurti Rothschild család meggazdagodásának története az 1700-as évek végére, az 1800-as évek első felére vezethető vissza, de ennek részleteibe most ne menjünk bele, mert a történet hosszú és bonyodalmas.

Ami talán a legfontosabb, az az, hogy a Roth­schildok hathatós közreműködésével 1913 decemberében átvertek egy törvényt az amerikai kongresszuson, amelynek végeredményeként megalakult a Fed, a Federal Reserve Center, amely az USA központi bankja lett mint magánbank (!). Ez a magánbank irányítja azóta is az amerikai pénzügyeket, mögötte a hírek szerint három bankárdinasztia áll: a Rothschild, a Rockefeller és a Morgan, ám ezek közül is a legnagyobb és leghatalmasabb a Rothschild. A Fed „gyártja” a pénzt, amit kölcsönöz az Egyesült Államok kormányának, amely a tartozás fejé­ben kamatot fizet, s így eladósodik a Fednek. Nyilvánvaló, hogy az állam kiszolgáltatottjává vált a magánbankoknak, s gyakorlatilag ez a helyzet száz év óta sem változott meg.

Bár a kezdeteknél és később is voltak amerikai elnökök, akik felismerték a veszélyt, azt mégpedig, hogy az országukat nem a választott politikusok, nem az elnökök irányítják valójában, hanem a bankárdinasztiák, s ez annyit jelent, hogy a demokrácia nem más, pusztán egy hatalmas látszat, az emberek azonban a mai napig nem értik a pénz- és bankrendszer szörnyű igazságtalanságait.
1865-ben Abraham Lincolnt meggyilkolták, miként 1963-ban John F. Kennedyt is Dallasban. Lincoln 1864-ben azt mondta: „Két nagy ellenfelem van, a déli hadsereg előttem és a pénzügyi intézmény mögöttem.” Kennedy pedig egy híres rádióbeszédében szólt a titkos háttérhatalomról 1961-ben. Ezt még eltűrték, de azt nem, hogy 1963-ban aláírta a 11 110-es számú végrehajtó felhatalmazást arról, hogy a bankjegykibocsátás joga visszaszáll a Fedről az amerikai államra.

Mit is mondott 1815-ben a dinasztia egyik legnagyobb alakja, Nathan Mayer Rothschild? „Nem törődöm azzal, melyik marionettfigura van a trónon Angliában; annak a birodalomnak a trónján, ahol a nap soha nem nyugszik le. Az az ember, aki a brit pénzmennyiséget kontrollálja, az kontrollálja a brit birodalmat, és én kontrollálom a brit pénzmennyiséget.”

Mi a helyzet ma? Az információk szerint a Rothschild-bankház a világ 164 bankja felett gyakorol ellenőrzést. Ezek között ott van például a német, a francia nemzeti bank is, ezen túl az Európai Központi Bank. A Weltbankban (Világbank) meghatározó szerepet töltenek be, míg az IMF, a Nemzetközi Valutaalap teljes mértékben az ellenőrzésük alatt áll. És hát nagyon nem mindegy, hogy a „bankok bankját”, a bázeli „Thurm of Baselt” (bázeli torony), azaz a Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS) is ők kontrollálják.

Egyes becslések szerint a Rothschildok vagyona nagyjából 500 ezer milliárd dollár, és egyre növekszik. Ehhez képest Gyuri bácsi valóban csak kismiska. Ő inkább szimbólum: megtestesíti mindazt, amit a mögötte állók akarnak tenni a világgal. És ez az igazi baj.

A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: MTI/EPA/Alejandro García