Az új-zélandi kormány azt tervezi, hogy 2025-től környezetvédelmi adóval sújtja a tehenek böfögését, mert az üvegházhatású gázok miatt sok tehén esetében már jelentős a károsanyag-kibocsátás.
Életbe léptetése esetén ez lenne az első ilyen adó a világon – a tervek szerint a farmerek átháríthatnák a többletköltséget a fogyasztókra, mondván, hogy klímabarát élelmiszert forgalmaznak. Az érintettek lelkesedését ennek ellenére nem nyerte el a tervezet – írja az Abcnews cikke alapján az Index.
A kabinet azt ígéri, hogy az így befolyt összeget visszaforgatnák az ágazat technológiafejlesztésére.
2022 plusz:
A teremburáját! Bár Új-Zéland messze van Európától, de nem olyan távol, hogy ne jöjjön el hamarosan az a nap, amikor valamelyik Európai Parlamenti képviselő, a demokráciára és jogállamiságra hivatkozva a böfögést és az emberi szelek betiltását kezdeményezné. Bár ennek betarthatóságát egy-két enyhébb kómában szenvedő képviselő megkérdőjelezné, helyette az adózást vezetnék be. Mondjuk egy böffentés 50 cent, egy szellentés 1 euró. Ezek behajtása pedig a mai mobiltelefonos világban egyszerű lenne. A károsanyag kibocsájtás eme új adóformájára tehát lassan készülni kell, így ha javasolhatom, kezdjen el mindenki némileg visszafogottabb életet élni, nehogy úgy járjunk, mint a mostani energiaválsággal, amely a nyakunkba szakadt. S aztán már az uniós polgárok esetében nem csak energiaszegénységről beszélnének, hanem böfi-szeli szegénységről is.
Persze a nép egyszerű gyermekeként – akinek ugyan nincs beleszólása a felelősség nélkül hozott uniós döntésekbe – arra felhívnám a tisztelt képviselők figyelmét, hogy mindezzel némileg csínján bánnék, ugyanis ha terjedni kezdene ez az adóforma, nem csak Európa, de a világ nagyon pórul járna. Ugyanis ha Kínában – ahol közismerten az étkezés utáni jó hangos böfögés az étel elismerésének szól – bevezetnék az éves böfiadót, a világ császárai lehetnének.
Nyitókép: AFP
