Szeretnénk tudni, hogy kikre számíthatunk, s szeretnénk, ha a magukat reformátusnak vallók tudnák, hogy ők is számíthatnak ránk – mondta Balog Zoltán a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke az Origónak adott interjújában. A reformátusok is kampányt indítottak a 2022-es népszámláláson, hogy minél többen vallják meg a vallási hovatartozásukat. A püspök úgy véli, a vallás nem magánügy és bízik benne, hogy többen megvallják majd a hitüket, mint a legutóbbi népszámláláson.

Nincsen „tipikus református”. Ahogyan a népszámlálási kampányunk mottója is mondja: sokfélék vagyunk, de összeköt református keresztyén hitünk – mondta Balog Zoltán református püspök az Origónak adott interjúban.

A lap többek között arról kérdezte a lelkészi elnököt, miért fontos a Magyarországi Református Egyháznak a mostani népszámlálás.

A püspök elmondta: szeretnénk tudni, hogy kikre számíthatnak és szeretnék, ha a magukat reformátusnak vallók tudnák, hogy számíthatnak rájuk.

Arról is beszélt, hogy semmilyen nehézségek közepette nem vagyunk egyedül, hiszen velünk az Isten, és mint mondta,  is itt vagyunk egymásnak, összetartozunk, és számíthatunk egymásra.

Gondolatait azzal egészítette ki, hogy a lelkipásztoroknak érdemes lesz összevetniük a saját nyilvántartásukat és a népszámlálás eredményét, hozzáfűzve, szeretnénk megerősíteni a családlátogató szolgálatukat, amelyből kiderülhet, kik a „potenciális” reformátusok, akik közösséget keresnek.

A közéletben nem ismert, „hétköznapi” embereket is bevontunk a kampányba, olyanokat, akik egy-egy szakmában személyes hitelességgel rendelkeznek, és így azokat is meg tudják szólítani, akik számára korábban kevésbé volt fontos református vallásuk – mondta el a kampányról Balog Zoltán.

A lelkészi elnök bizakodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy megáll a keresztyének számának csökkenése, vagy legalább lelassul a csökkenés üteme, nem úgy, mint Nyugat-Európában, ahol mint rámutatott a keresztények fogyatkozása rohamos.

Felidézte a legutóbbi, 2011-es  népszámlálást, amikor minden egyház esetében csökkent a hívek száma. A püspök úgy látja, ennek oka az lehetett, hogy 2001-hez képest csaknem két és félszer annyian nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy mi a vallásuk.

Sokakat megtéveszt az a hamis szlogen, hogy „a vallás magánügy”. A vallás azonban az egyik legszemélyesebb közösségi ügy. A keresztyén kultúránk megélésének színhelye az egyház

– szögezte le Balog Zoltán, majd úgy folytatta: bízik benne, hogy többen megvallják majd a hitüket, mint a legutóbbi népszámláláson.

Háborúk idején többen fordulnak Isten felé az emberi gonoszsággal szemben

– véli Balog Zoltán, aki azt is elmondta: azt látják az intézményrendszerükben, hogy többségében vannak a vallásukat nem gyakorlók a szolgáltatások igénybe vevői között. Mint mondta, az ő megszólításuk egyszerre lehetőség és felelősség.  Az egyház nem önmagáért, hanem azokért van, akik még nincsenek benne az egyházban. Őket kell meghívnunk  – szögezte le a lelkészi elnök.

Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy a napokban találkoztak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei és megvitatták a felekezeteken felül álló, fontos ügyeket.

Köztük a közös imádságot a békéért, nevén nevezni a háborús bűnöket, megszólítani nemzettársainkat Isten örömüzenetével, odafordulni a szegényekhez, s fontos színvonalas értékközpontú oktatásban részesíteni a rájuk bízott fiatalokat.

A mi dolgunk az, hogy a kenyér mellett lelki segítséget is vigyünk, s a rászorulók mellett álljunk – közölte a református püspök.

Forrás és teljes cikk: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd