Varsó a németországi lengyelek kisebbségi státuszának visszaállítását is követeli a második világháborús jóvátételről szóló diplomáciai jegyzékben, amelynek részletesebb tartalmát pénteken ismertették a lengyel külügyminisztérium honlapján.
A jegyzék egyes tételeit a „társadalmi vita átláthatósága, valamint a médiában bemutatott információk helyessége érdekében” mutatták be. A dokumentum teljes szövegének közzétételét korábban a lengyel ellenzéki politikusok szorgalmazták.
Lengyelország október elején küldte el Németországnak az 1939-1945-ös német agresszió és megszállás következményeiről, ezek rendezéséről szóló diplomáciai jegyzéket. Ennek pontos tartalmát még nem tették közzé, mert – miként a pénteki közleményben is hangsúlyozzák -, a szöveg nyilvánosságra hozatala a diplomácia alapelveit sértené.
A jegyzék fő forrását képező lengyel parlamenti bizottsági jelentésben 6,2 billió zlotyra (541,2 billió forint) becsülték az „anyagi és nem anyagi” háborús károkat.
A pénteki külügyi közlemény szerint pontosan ezt az összeget követelik a jegyzékben Németországtól háborús jóvátételként. Emellett Varsó kárpótlást szorgalmaz a német megszállás áldozatai és hozzátartozóik számára, valamint az elrabolt lengyel kulturális javak és levéltári anyagok kérdésének rendszerszintű megoldását is sürgetik.
A diplomáciai jegyzék egyéb, korábban ismertetett tételei mellett a közlemény bővebben kifejti a második világháború előtti németországi lengyel kisebbség kérdéskörét is.
A varsói külügy már október elején közölte: követelik a háború előtti németországi lengyel kisebbség meggyilkolt aktivistáinak teljes rehabilitációját, valamint a németországi lengyel kisebbségi szervezetek veszteségeinek kompenzálását is.
A pénteki közlemény szerint emellett a Németországban élő lengyelek és lengyel származásúak státuszának rendszerszintű szabályozására is felszólították Berlint, követelik a nemzeti kisebbségi státusz visszaállítását, és a németországi lengyel kisebbség anyanyelvoktatásának kérdését is felvetették.
Németországban jelenleg mintegy 1,5-2 millió főt számláló lengyel közösség él, amely hivatalosan nem élvezi a kisebbség státuszát. A németországi lengyeleket az 1939 szeptemberében, Lengyelország hitleri megtámadása után kiadott német dekrétumok alapján fosztották meg kisebbségi jogállásuktól.
A mai németországi lengyel közösség igyekszik feleleveníteni a második világháború előtti, mintegy 1 millió fős őslakos lengyel kisebbséget képviselő szervezet, a Rodlo hagyományát. A Rodlo vezetőinek többségét a háborúban a náci koncentrációs táborokban meggyilkolták, a szervezet sok tagját pedig a németek a keleti frontra vezényelték, ahonnan soha nem tértek vissza.
1945 után Lengyelország határait a nagyhatalmak nyugati irányba tolták: Németország keleti területeit Lengyelországhoz, Lengyelország több mint felét pedig a Szovjetunióhoz csatolták. A németországi lengyel közösség ezt követően a kettős identitású sziléziai lakosok áttelepülésével, később a lengyel politikai és gazdasági emigrációval is bővült, az utóbbi években pedig újabb lengyel munkavállalók érkeztek Németországba.
MTI
Címlapkép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, és Olaf Scholz német kancellár. Fotó: MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka
