Ma, 505 évvel Luther Márton hitújító gondolatainak 95 tételbe foglalása, illetve ezeknek a wittenbergi vártemplom ajtajára történt kiszögelése után is csak csodálattal és Istent magasztaló lélekkel, beszéddel tudunk visszatekinteni az akkor fellobbant, s a történelem végéig el nem lobbanó világosságra. A mennyei fényre, amellyel meglátogatta Istenünk az akkori világot (Lukács 1,78), hogy mindenkori működő modellként világosságot gyújtson a sötétségben – lux lucet in tenebris.
Ekként azért, hogy a mai sorsszurdokokban és gazdasági, politikai mélymenetekben tétovázó lépteink, szívünk és gondolkodásunk előtt éppen annyi területet világítson be, hogy bátran és biztonságosan lépjünk egyet előre. Hisz’ a téridő ösvényein vagy életveszélyesen széles országútján állandó élő céltáblák vagyunk.
Ma a következő lépés megtételéhez elégséges kegyelem, a sola gratia csodájáért adunk hálát, amit Istenünk Jézus Krisztusban, egyetlen és egyedüli Megváltónkban ajándékozott a világnak, s a mai nemzedékeknek,
akik solus Christus, egyedül Őreá tekintve, s sola fide, egyedül hit által keres(het) ik az egzisztenciális és a világfeszültségek között a megmaradást jelentő következő lépést.
Ma, amikor az emberi beszéd oly’ gyakran zuhan le a porba vagy a sárba a sok hamis és téves, megtévesztő és rafinált csavarintások és hazugságok, indulati zabolátlanságok, gondolkodásfertőző féligazságok miatt, valójában akkor ünnepelnénk igazán és hitelesen, mélyen és tartalmasan, ha elhallgatnánk. Nagyon mélyen, legalább a hallgatásban őszintén. Nem dacosan, nem sértődötten, nem taktikából. Lelki ősszomjúsággal.
Ma csak ünnepelni szeretnénk, hallgatni Istenünk forrástiszta drága Igéit.
Hogy újra tudjunk beszélgetni egymással, szólni tapintattal Istenhez és egymáshoz, s legalább annyit közölni, mint a legújabb, lenyűgözve csodált robotok, amik már tényleges, kétirányú beszélgetésre képesek. De az ember, s nem a robot az ember elsőrangú, teremtett, valódi beszélgetőtársa évmilliók óta. Hogy ez így maradhasson, Isten segítsen minket tovább ezen a nyelvet szülő, istenkapcsolatot anyanyelvi Bibliával megteremtő reformációs ünnepen és utána is.
„Uram, testvéreimmel együtt világszerte én is szívemet hozom Eléd!”(ref.ének)
Forrás: Facebook
Kapcsolódó hír
Orbán Viktor: Az erdélyi református óvodák és iskolák a magyar megmaradás mentsvárai
Forrás és teljes cikk: felvidek.ma
Kiemelt kép: Stock Montage / Getty Images Hungary
