A Budapest–Varsó–Róma-háromszög várhatóan ellensúlyt képezhet a brüsszeli föderalista aspirációkkal szemben.
A keresztény gyökerek védelme, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, az uniós intézmények hatáskörtúllépésével szembeni fellépés és a kedvező demográfiai folyamatokat ösztönző családpolitika területén is fontos szövetségesként tekinthet Magyarország és Lengyelország az új nemzeti olasz kormányra – vélik a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők.
A kialakulóban lévő szövetség arra késztetheti az európai politikát, hogy elinduljon a konszenzusos döntéshozatalon és a tagállamok jogos érdekeinek, illetve hatásköreinek tiszteletben tartásán alapuló, normális működéshez vezető úton.
Magyarország, Lengyelország és Olaszország együtt az unió lakosságának közel egynegyedét képviseli, a magyar–lengyel szövetség tehát egy nagyon erős partnerrel bővülhet, amennyiben a római nemzeti kormány képes lesz magát stabilizálni a következő hónapokban, illetve sikeres válaszokat tud adni a gazdasági kihívásokra – mondta el lapunk megkeresésére Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója. A Lengyel- és Olaszország-szakértő szerint mostanra kikristályosodni látszanak azok a területek, amelyeken a Budapest–Róma–Varsó háromszög hatékonyan együtt tud működni:
ilyen a keresztény gyökerek védelme, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, az uniós intézmények hatáskörtúllépésével szembeni fellépés és a kedvező demográfiai folyamatokat ösztönző családpolitika.
Utóbbi tekintetében Eugenia Roccella személyében egy olyan család-, népesedésügyi és esélyegyenlőségi miniszter került a római tárca élére, akinek hasonló az álláspontja a keresztény értékekből kiinduló, a család védelmét előtérbe helyező magyar és lengyel szakpolitikához. Számos olasz politikus példaként tekint a magyar modellre – magyarázta a szakértő.
A szakértő szerint a keresztény gyökerek védelmével kapcsolatban a három ország között különleges kapocsként van jelen a lengyel származású Szent II. János Pál pápa szellemi öröksége: őt idézte ugyanis a képviselőházban elmondott beszédében Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy nemcsak szellemi és lelki vezetőként, de államférfiként is tekint az egykori egyházfőre, aki rá személyesen is nagy hatással volt. II. János Pál pápa különösen fontos személyiség a lengyel konzervatív szellemi erőtér számára.
A korábbi egyházfő ráadásul közép-európai kommunista rendszerek felszámolásában kiemelkedő szerepet játszott, de arra is figyelmeztetett, nem szabad, hogy a kommunista béklyótól való megszabadulás abba torkolljék, hogy a nyugati kultúra produktumait kritika nélkül magáévá teszi a régió. Ez az örökség fontos együttműködési alap a három ország között – magyarázta a szakértő.
Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: a kialakulófélben lévő Róma–Budapest–Varsó-háromszög várhatóan
ellensúlyt képezhet a brüsszeli föderalista aspirációkkal szemben, és arra késztetheti az európai politikát, hogy elinduljon a konszenzusos döntéshozatalon és a tagállamok jogos érdekeinek, illetve hatásköreinek tiszteletben tartásán alapuló, normális működéshez vezető úton.
Hozzátette ugyanakkor: gyors eredményeket sajnos nem várhatunk, hiszen a bizánci bonyolultságú Európai Unió működését egy tagországban elért jobboldali siker – még ha Európa harmadik legnagyobb gazdaságáról van is szó – nem tudja azonnal megváltoztatni. „Olyan tekintetben azonban optimisták lehetünk, hogy az olasz siker más tagországokban is lelkesítőleg hathat a jobboldali táborra, és újabb konzervatív fordulatokban bízhatunk szerte Európában. A legfontosabb célkitűzés pedig az, hogy a 2024-es EP-választásokból a hiteles európai jobboldal jelentősen megerősödve kerüljön ki”
Forrás és teljes cikk: Magyar Nemzet
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher)
