Nem tudni, hogy Gyurcsány kongresszusi beszédében megemlékezett-e Vasvári Csaba és Matusik Tamás bíráknak, az Országos Bírói Tanács tagjainak a független igazságszolgáltatás alapelvét arcátlanul meggyalázó látogatásáról az amerikai nagykövetnél, David Pressmannél.
Beszédének eddig nyilvánosságra került 33 másodpercéből ugyanis ez nem derül ki. Nem tartom azonban valószínűnek, hogy szóba hozná a számára nem túl előnyös kapcsolatot a 2006-os zavargások utáni ítéletei miatt gyakran vérbíróként emlegetett Vasvári Csabával. (De Gyurcsány beszéde elő szokott kerülni és akkor mindig balhéznak! Nem kicsit, nagyon!-szerk.)
Vasvári volt az a bíró, akiről a Wikipédia – nem véletlenül – a Magyar Nemzet által idézett cikkében a következőket írta:
„A 2006. évi őszi budapesti zavargások – különösen az MTV-székház ostroma – után több száz ártatlant helyezett önkényesen előzetes letartóztatásba, kizárólag rendőri állítások alapján. A gyanúsítottak többségét találomra fogdosták össze az utcáról vagy hurcolták el szórakozóhelyekről a rendőrök, majd rájuk fogták, hogy megtámadták őket. Vasvári döntéseit a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kivétel nélkül hatályon kívül helyezte, mint megalapozatlant. A letartóztatottak ellen később túlnyomórészt meg is szűntek a büntetőeljárások. Vasvári perbíróként is eljárt több ilyen esetben, és számos esetben törvénytelenül, a bizonyítékok hiánya ellenére ítélt letöltendő szabadságvesztésre ártatlan, büntetlen előéletű fiatalembereket. (…) Az általa elítélt személyeket a 2013-ban hatályba lépett semmisségi törvény alapján rehabilitálták.”
Azért volt szükség a Magyar Nemzetet idézni, mert érdekes módon 2021 őszén eltűnt a Wikipédiáról a Vasváriról szóló bejegyzés fenti részlete.
Arra nincs bizonyíték, hogy Gyurcsánynak és Vasvárinak milyen a kapcsolata, ahogy arra se, hogy van-e egyáltalán. A világnézeti hasonlóság mindenesetre feltűnő. Ez abból is leszűrhető, hogy korábban Vasvári írásában például arról tájékoztatta a Guardian Observert, hogy az Orbán-kormány „beleavatkozik a bíróságok munkájába”.
Gyurcsány kongresszusi beszédében valószínűleg elfelejthette idézni az Országos Bírói Tanács állásfoglalását, miszerint „a bíró az ítélkező tevékenysége során minden befolyástól mentesen jár el, érvényesítve a felekkel való egyenlő bánásmód elvét. Munkája során még a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. […] A bírónak tartózkodnia kell a törvényhozó és végrehajtó hatalomhoz fűződő szükségtelen kapcsolatoktól és befolyásolástól oly módon, hogy ez kívülállók számára is nyilvánvaló legyen.”
Tudjuk jól, hogy egy nagykövet nagyon is része a végrehajtó hatalomnak, esetünkben ráadásul külföldi, tehát nem magyar érdekeket szolgáló hatalomnak. Vasváriék Pressmannél tett látogatása tehát nemcsak az igazságszolgáltatás függetlenségének Alaptörvényben rögzített kötelezettségét csapta arcon, hanem saját testületének állásfoglalását is.
Azt gondolom, hogy az lenne a minimum, hogy a – Magyarországon egyébként nagyon is működő – jogállamiság fontosságát rendszeresen hangsúlyozó Gyurcsány Ferenc a bírák látogatása ellen tiltakozik. Erre azonban eddig – ismereteink szerint – nem került sor.
Ahogy telnek a napok, egyre szomorúbb és szomorúbb összefüggésekre derül fény a baloldalon, amelyek önmagukban is elegendőek lennének arra, hogy az érintettek egyszer s mindenkorra eltűnjenek a közéletből. Ők azonban ennek felelősségét lerázzák magukról, mint kutya a vizet.
Sajnos mindezek tudatában vagyunk kénytelenek egymás mellett élni.
Nem elfelejtve azt, amit sohasem szabad elfelejteni. (Hogy nagyon elqrták!-szerk.)
Forrás: 888.hu
Kiemelt kép: MTI