Tizennégy év pereskedés után birtokba vehetik a Bánffy-örökösök 2200 hektáros erdőterületüket a Maros megyében, miután az igazságszolgáltatás tetemes bírság kiszabásának terhe mellett a birtoklevél kiállítására kötelezte a területi prefektust. Az intézkedés jelentős lépésnek nevezhető annak ismeretében, hogy az elmúlt években a román állam megannyi, már visszaszolgáltatott birtokot visszaperelt a Bánffyaktól – számol be a kronikaonline.ro.
A Maros megyei kormányhivatal szerdán tette közzé honlapján, hogy Mara Togănel prefektus 12968-as számmal birtoklevelet állított ki Bánffy Éva Mária Rozália Heléna Johanna és Bánffy Jósika Imre László javára a Ratosnya és Felsőrépa környékén elterülő 2 260,81 hektár erdőről. Mindketten báró (losonczi) Bánffy László (1896–1974) örököseiként igényelték vissza a román állam által elkobzott jussukat még 17 évvel ezelőtt, ám megannyi hatósági és bírósági hercehurcát követően csak most vehetik ténylegesen birtokba a tulajdonukat.
A prefektúra részletesen ismerteti a Romániában amúgy egyáltalán nem egyedi restitúciós kálvária történetét.
Mivel elégedetlen volt azzal, ahogyan a ratosnyai polgármesteri hivatal földosztó bizottsága 2005-ben elbírálta a több mint 2200 hektár erdő visszaszolgáltatására vonatkozó igénylést, Bánffy Éva a Maros megyei ingatlanok fölötti magántulajdon jogát meghatározó megyei bizottságnál fellebbezett, majd óvása elutasítását követően 2008-ban bírósághoz fordult. A szászrégeni bíróság 2010-ben kihirdetett ítélete helyben hagyta az örökös keresetét, megállapította az erdőterület fölötti tulajdonjogát, egyúttal a ratosnyai földosztó bizottságot birtokba helyezésre, az illetékes megyei testületet pedig a birtoklevél kiállítására kötelezte. Az ítéletet 2011-ben a Maros megyei törvényszék megerősítette.
Ennek ellenére a bírósági ítélet végrehajtására mindeddig nem került sor, a Maros megyei prefektúra ugyanis – az ingatlanok fölötti magántulajdon jogát meghatározó megyei bizottság révén – hat alkalommal különböző jogorvoslati próbálkozásokkal megtámadta a restitúciót kimondó határozatot. A birtokba helyezést akadályozó erőfeszítések azonban egytől egyig kudarcot vallottak, a szászrégeni bíróság idén júniusban született ítélete pedig minden további kibúvótól megfosztotta a hatóságokat. Arra kötelezte ugyanis a ratosnyai és a megyei illetékes bizottságot, hogy 2022. november 1-jéig állítsák ki a birtoklevelet a 2200 hektár Bánffy-erdőre, ellenkező esetben 2022. augusztus elsejei hatállyal 1000-1000 lejes bírságot kénytelenek befizetni az állami költségvetésbe.
Ennek nyomán az ingatlanok fölötti magántulajdon jogát meghatározó megyei bizottság vezetőjeként Mara Togănel prefektus október 28-án aláírta a birtoklevelek kiállításáról szóló határozatot.
Előzetesen kikérte egyébként a bukaresti belügy- és a pénzügyminisztérium álláspontját is az ügyben, és mindkét tárcától azt a választ kapta, hogy az 1965-ben érvényes, valamint a jelenleg hatályos polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a bíróság által megszabott kötelezettség „önként végrehajtandó”.
A román kormány területi képviselője egyébként burkoltan elmarasztalja a prefektusi tisztséget 2014-ben betöltő elődjét amiatt, hogy – a bíróságokon zajló fellebbezési perekre hivatkozva – nem írta alá a birtoklevelet, holott egyetlen igazságszolgáltatási fórum sem rendelte el a restitúciót kimondó, 2010-ben született alapítélet végrehajtásának felfüggesztését. Nyolc évvel ezelőtt történetesen az a Vasile Liviu Oprea látta el a prefektusi teendőket, akinek közbenjárására peres úton visszakerült a román állam tulajdonába több mint 9300 hektárnyi erdő Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén, amelyet 2007-ben szolgáltattak vissza a Bánffy család másik ágának, gróf Bánffy Dániel örököseinek.
Korábban már visszaszolgáltatott Bánffy-vagyonokat perelt vissza a román állam néhány évvel ezelőtt olyan perekben is, amelyeket Dănuț Emil Hălălai volt Fehér megyei prefektus indított, mégpedig arra hivatkozva, hogy egykori tulajdonosukat, Bánffy Dániel volt mezőgazdasági minisztert 1952-ben vagyonelkobzásra ítélte egy román népbíróság emberiesség elleni bűncselekményekre való uszítás vádjával. A Bánffy-leszármazottak azonban rávilágítottak: Bánffy Dániel vagyonát 1947–1948-ban államosították, így az 1952-es ítélet kimondásakor már nem volt vagyon, amit elkobozhatott volna tőle a román állam. Azt is hozzátették, hogy a volt miniszter ellen 1952-ben a kommunista koncepciós perben született elmarasztaló ítélet egy olyan ügyben, amiben 1946-ban a kommunista befolyástól még független kolozsvári táblabíróság már jogerősen felmentő ítéletet mondott.
A Bánffy-örökösök az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak a román állammal Maros és Fehér megyébe fennálló vagyonvitájuk miatt.
Forrás: kronikaonline.ro
Fotó: Krónika / Rostás Szabolcs
