Egyre nagyobb nyomás nehezedik a nemzeti bevándorlási rendszerekre: a menedékjog iránti kérelmek száma a 2015-2016-os kiemelkedően magas migrációs hullám idején tapasztaltakhoz képest új csúcsot ért el augusztusban – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) szerdán.
A máltai központú uniós ügynökség jelentése szerint azt követően, hogy az uniós tagországok illetékes hatóságaihoz május és július között benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma szokatlanul megnövekedett, a nyár végére a folyamat tovább erősödött. Az elemzés azt mutatja, hogy augusztusban mintegy 84 500 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az uniós tagországokban, ami havi rekordot jelent a menekültválság 2015-2016-os kezdete óta. Mind az afgánok (12 100), mind a szíriaiak (11 900) az előző évek augusztusaihoz képest mintegy 30 százalékkal több kérelmet nyújtottak be a vizsgált hónapban, ami júliushoz képest esetükben 16 százalékos növekedést jelent.
Az afgánok és a szíriaiak mellett a török (4600), az indiai (4200) és a marokkói (1900) kérelmezők száma is növekedett, továbbá a bangladesiek (3300) is több menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be augusztusban, mint 2015 óta bármikor. Mások mellett a pakisztáni, tunéziai és grúz kérelmezők száma is összhangban volt a növekvő tendenciával.
Megjegyezték, hogy a 2015-2016-os időszakhoz hasonlóan a nyugat-balkáni migrációs útvonal továbbra is a legkedveltebb a migránsok körében. Az ezen az útvonalon érkezett afgánok és szíriaiak száma április és augusztus között megkétszereződött – írták.
Az uniós ügynökségnek a menekültügyi eljárásokat rögzítő jelentéséből kiderült az is, hogy a háború elől Ukrajnából elmenekültek nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Augusztusban mintegy 255 ezer ilyen kérelmet vettek nyilvántartásba a tagállami hatóságok. November 6-ig csaknem 4,7 millió ukrajnai állampolgár kért ideiglenes védelmet az Európai Unióban a háború február 24-i kezdete óta.
Augusztusban mintegy 4700 kérelmező vallotta magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak, ami 28 százalékkal haladta meg az előző hónap adatait, és rekordmagasnak számít a 2015-ben feljegyzett adatokhoz képest is. Számuk az összes kérelmező 4 százalékát teszi ki. A nyilvántartásba vett, menedékjog iránti kérelmek és az ukrajnai menekültek által igényelhető átmeneti védelem iránti kérelmek száma 2022-ben ez idáig meghaladta az 5 milliót – tették hozzá.
2022plusz:
Még az a szerencse, hogy a magyar ellenzék jó előre megmondta: ez egy álprobléma. Mi lenne, ha valóságos lenne?
Aki csak kicsit is odafigyel, mindenféle jelentés és elemzés nélkül is tudja, hogy nem csökken az Unió területére bejutni akarók száma, ellenben folyamatosan nő. Az sem meglepő, hogy ilyen sok, kísérő nélküli „kiskorú” érkezik, akiről mellesleg nem tudni, valójában hány éves. Abszurd módon a hatóságoknak azt az életkort kell elfogadniuk, amit a migráns bejelent, mindenféle mondva csinált emberi jogra hivatkozva ezt az állítását nem vonhatják kétségbe, akkor sem, ha a fiatalnak hosszú fehér szakálla van.
Sokszor leírtuk, leírták mások is, hogy miközben egy uniós polgárt például a repülőtéren agyon ellenőriznek, a hívatlanul (és nem ritkán erőszakosan) érkezőt az esetek elsöprő többségében képtelenség ellenőrizni. Miközben az uniós polgár személyi okmányok nélkül egyetlen lépést sem tehet, a migránsok között ritka, mint a fehér holló, ha valamelyiknek van ilyen okmánya.
A legkézenfekvőbb kérdés: ha nem állítják meg őket, ha szinte kötelező a befogadásuk (lám, a szigorúbban eljáró olaszoknak is azonnal nekiesett több liberális vezetésű uniós tagállam és az általuk irányított sajtó), akkor minek a felmérés, a statisztika? Erre a kérdésünkre azonban nem várhatunk logikus választ.
Forrás: MTI
(Címkép: MTI/AP/BelTA/Okszana Mancsuk)
