Elutasította az Európai Unió luxemburgi bírósága a Minority SafePack kezdeményezőinek keresetét – az aktivisták azonban nem adják fel. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint párhuzamos valóságban él az Európai Bizottság, ha azt gondolja, hogy az EU-n belül már minden lépést megtettek a nemzeti kisebbségek védelmében.
A keresetet a szervezők azután nyújtották be, hogy az Európai Bizottság – dacára az egymillió, kilenc országban összegyűjtött aláírásnak – közölte, nem hajlandó foglalkozni az üggyel, mert a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogaiért szerintük az EU már mindent megtett.
A Minority SafePack arra irányult, hogy felszólítsa az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.
A kezdeményezést elindítói azonban nem adják fel – erősíti meg most Vincze Lóránt, a kezdeményező Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) RMDSZ-es elnöke.
„Meglepő volt, hiszen korábban a törvényszék következetesen adott igazat a Minority SafePack kereseteinek, és előre bocsátotta több alkalommal is, hogy az Európai Unió elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek a nyelvi és kulturális sokszínűség kiteljesedését célozzák” – tolmácsolja döbbenetét lapunknak Vincze.
„Ehhez képest a mostani döntésben azt írják le, hogy az Európai Unió már mindent megtett az őshonos kisebbségi közösségek védelmében, minden területen, amit a Minority SafePack felsorolt” – vagyis az Európai Unió Törvényszéke indoklásában éppen az EB véleményének adott helyt.
A képviselő hozzáfűzi:
„Erre én magyarként, és olyan emberként, aki jártam több európai kisebbségnél, azt tudom mondani, hogy a Bizottság párhuzamos valóságban él.
Mert a mi Európánkban igenis jogsértések vannak nyelvhasználati, oktatási és egyéb területeken, lényegében asszimilációval néznek szembe a nemzeti kisebbségi közösségek. Ez minden csaknem rendben lévő, ahogyan most már a bíróság is állítja.
Vincze hozzáteszi: a Törvényszék döntéseit természetesen be kell tartani, ugyanakkor meg kell vizsgálni a további jogi lépések lehetőségét. „Az ügyvédeinkkel ezt meg fogjuk beszélni, két hónapunk van rá, hogy esetleg fellebbezést nyújtsunk be. Azon felül pedig az a munka, amelyet folytatunk, azt ezután is folytatni fogjuk, hiszen nem ezen az egy alkalmon állt a kisebbségvédelem sikere”.
Mint a képviselő fogalmaz, nagyon sok támogatójuk van.
„Az európai uniós intézményeken belül is, legalábbis az Európai Parlamentben egy nagy többség támogatja az őshonos kisebbségek jogait. Ezekre a támogatókra építve nem mondhatunk le arról, hogy intézkedéseket sürgessünk a kisebbségek védelmében.”
Vincze hálás Magyarországnak, hogy ismét kiállt a kezdeményezők oldalán, és belépett a perbe – ezúttal a másik oldalon Görögország és Szlovákia lépett be. Arra a kérdésre, hogy a Magyarország, illetve a magyar ügyek kapcsán kialakult vagy felerősödött volna egyfajta negatív hozzáállás az orosz-ukrán háború kitörése óta elfoglalt magyar pozíció miatt, a politikus úgy vélekedik, „a törvényszék naponta legalább egy tucat ügyben hoz döntést és mindegyiket szakmailag, jogilag kell mérlegelnie. Én abban bízom, hogy ezúttal is az történt, tehát
a bíróságnak függetlenítenie kell magát minden aktuális politikai fejleménytől,
háborútól, gazdasági válságtól, energia-áremelkedéstől; nem kellene, ez befolyásolja egy ilyen ügyben hozott döntését, mint a kisebbségvédelem”.
Vincze Loránt, az európai õshonos nemzeti kisebbségek ernyõszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke (b) és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség fõtitkára hozza az õshonos kisebbségeknek európai szintû védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Magyarországon összegyûjtött aláírásait tartalmazó dobozokat a Nemzeti Választási Irodába Budapesten 2018. április 20-án./ MTI Fotó: Balogh Zoltán
Vincze megerősítette: bárhogy is alakuljon a jogi kimenetel, a lobbimunka folytatódik Brüsszelben, Strasbourgban, minden fórumon;
„egyszerűen nem mondhatunk le az őshonos kisebbségek ügyének a képviseletéről, mert az emberek elvárják, s mert a közösségeknek támogatásra van szüksége.
Egyelőre az Európai Unió késlekedik meghozni a kedvező döntéseket”.
Bár a politikus szerint nehéz lenne megjósolni, mikor sikerül majd a tényleges áttörés, de a kezdeményezők nem adják fel. „Azt gondolom, az szolgáltatná a legnagyobb erénytételt az ellenzők számára, ha most azt mondanánk, ha visszakoznánk, de mi nem így teszünk. Ellenkezőleg, addig folytatjuk, amíg sikerrel nem járunk – fogalmaz.
Vincze szerint már az komoly eredmény, hogy az EB rákényszerült, hogy foglalkozzon a kérdéssel, hiszen korábban sosem vette napirendre az őshonos kisebbségvédelem ügyét. Bár a bíróság kedvezőtlen ítéletet hozott, „de minél többet beszélünk róla, talán annál nyitottabbá válik ez az egész brüsszeli közeg a téma iránt. Addig pedig: folytatjuk” – szögezi le.
Forrás és teljes cikk: Mandiner
Kiemelt kép: MTI
